Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-18
A múlt század elejéig az emberiség azt hitte, hogy morális univerzumban él; olyan világmindenségben, amelyet magasabb rendű erkölcsi erő igazgat. A két világháború, a milliók életét követelő diktatúrák századában e hit megingott. De szükségünk van morális alapelvekre, ez nem vitás. Ezért azt a hitet, hogy ezek köré szervezhető az élet, újra fel kellett építeni. A II. világháború traumá ja után ennek felismerése kellett ahhoz, hogy az igazi Európaeszme történelmi, morális, kulturális, politikai és gazdasági értékközösséget hordozó valósággá váljon. Ennek megvalósítására szövetkeztek az alapító atyák, akik felismerték, hogy legalább Nyuga tEurópában ennek megvalósítását meg kell kezdeni. Idealizmusuk mára sok tekintetben valósággá vált. Ha megnézzük, hogy mit adott ez az európai közösséget formáló munka Európának, mindenekelőtt a kiengesztelődést és a békét kell említenünk. Aztán azt a pol itikai értékközösséget, amely az Európa Tanács és az európai közösségek nagy egyezményei útján jött létre. És nem utolsósorban a társadalom és az emberek értékeit jobban előtérbe állító gazdaságpolitikát, szociális piacgazdaságot kell említeni. Most, húsvé t idején talán nem túlzás "messzebbről" tekinteni arra az útra, amely idáig vezetett. A diktatúrák után, amikor annyi minden látszott veszni biztos hitünkből, egy élhető és békés világ reményét hozta el az egységes Európa eszméje. S Magyarországon is: nemr ég még csak a legoptimistábbak hihették, hogy az ország belátható időn belül a szabad nemzetek közösségének tagja lesz. De a feltámadás igénye kiirthatatlanul él bennünk. Az elmúlt bő egy évtizedben egyszerre munkálkodtunk európai uniós befogadtatásunkért, és egy - Németh László szavaival szólva - nem csupán igazibb, de a legfrissebb és legmodernebb Magyarország megteremtésén. Mindez igazzá teszi: bűn alábecsülni adottságainkat és lehetőségeinket, s végzetes volna elállni attól a legkövetelőbb teendőnktől, hogy mindennapi megváltói legyünk körülményeinknek. Merthogy resurrexit tertie die... Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A feszített munka után hogyan tölti az ünnepeket? A családommal, és ezt különösen nagy szerencsének tartom, újraélhetem az okat az élményeket, amelyeket korábban, még gyerekkoromban átéltem. Az ünneplés szinte semmit nem változott. Hozzátartozik a felkészülés, az ajándékozás, a húsvéti sonka, a gyerekeknek szánt ajándék. A felkészülés részeként a gyerekeink versei, amiket ilye nkor írnak, vagy színdarabjai, amiket játszanak, a zene, amit ilyenkor hallgatunk. Aztán következik maga az ünnep, amikor mindenki szépen kifényesíti úgy, ahogy tudja, a lelkét. Szebb ruhát ölt, és részt vesz a húsvét legszebb liturgikus eseményein. Rendkí vüli ember kis, Tövis utcai templomunk pásztora. Okos és jó beszédű, mindig a forrásból indul ki, az Ószövetségből vagy az Evangéliumból, és mindig eljut napjaink, mindannyiunk gondjaihoz, bajaihoz. Így mindenkit megszólít, az egyetemi tanárt éppen úgy, mi nt a hentesbolt eladóját. Végül a nagy közös családi vacsora következik. A lelki béke uralja az ünnep profán és liturgikus részeit egyaránt. Most is ezzel a várakozással nézek az ünnep elébe, aminek egyik lényeges eleme, hogy a család: szülők, gyermekek, u nokák mind együtt vagyunk, lélekben azokkal is, akik már elmentek. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nem zet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság - Ng = Napi Gazdaság