Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-10
újjászületés esélyét nem herdálhatjuk el. Lehetnek köztünk véleménykülönbségek, de abban egyet kell értenünk, hogy az európai integráció esélye közös feladatokban kell egyesítse tehetségünket.” A szombati népszavazás és a jövő májusi csatlakozás a harmadik köztársaság polgárainak igazi nagy tette – ezt már Medgyessy Péter miniszterelnök mondta a rendezvényen. A kormányfő szerint lezárult az alkudozás ideje, a feltételekért folytatott diplomáciai küzdelem, amit lehetett, kiharcoltak, s ezért köszönetet mondott elődeinek, Orbán Viktornak, Horn Gyulának, Boross Péternek és a néhai Antall József miniszterelnöknek is . Medgyessy Péter is úgy fogalmazott, hogy a döntés nemzeti érdek, amely az országhatáron kívül élő magyarok érdekét is szolgálja. Hozzátette: a jövőre határozott, egyértelmű igent kell mondani. Kovács László, az MSZP elnöke azt tette mindehhez hozzá: so k évtizedes vágy beteljesítéséhez közeledik az ország, a döntés a magyar választók kezében van, a népszavazás jellege ügydöntő, kimenetele sorsdöntő. A tét ugyanis az, hogy hazánk a nemzeti fejlődés élvonalába kerüle, vagy kimarad, végleg leszakad. Én az igen pártján állok – fogalmazott Áder János, a Fidesz ügyvezető elnöke. Az uniós csatlakozás nem politikai kérdés, fontosabb ennél, hiszen a döntés személyes életünkre lesz hatással – hangsúlyozta, s kijelentette: a neheze még előttünk áll, ezért nincs mit ünnepelnünk, de van minek örülnünk. vissza Magyar állásfoglalás Brüsszelből Világgazdaság [20030410] A globalizáció amerikai – délkeletázsiai változatának egyetlen ellenszere az Európai Unió, amelynek szerkezete, jogrendsz ere és gazdasági ereje egyedül mutatkozik alkalmasnak arra, hogy e globalizáció fenyegető hatásait nagyrészt semlegesítse; erre egy elszigetelt, kis ország önmagában képtelen lenne – mondja dr. Frühling János professzor, akadémikus, a brüsszeli Université Libre tanára, aki a Belgiumi Magyar Egyetemi Tanárok Baráti Körének tagjaként társaival a külhoni magyarok szemszögéből gyűjtötte csokorba azokat az érveket, amelyek szerint elengedhetetlen Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, s az, hogy a népsza vazás alkalmából a magyar állampolgárok ne hagyják ki az egész magyarság szempontjából sorsdöntő választást. Meggyőződésük, hogy a döntés a túlélést fogja meghatározni. Az állásfoglalás többi aláírója: B. Nagy János és Hevesi László kémikus profeszszorok, a namuri Facultés Universitaires NotreDame de la Paix tanárai, B. Nagy Ottó kémikus, Lámfalussy Sándor közgazdász, Mándy Pál közgazdász és Rezsőházy Rudolf politológus, akadémikus, valamennyien a louvaini Université Catholique professzorai, valamint Fayl Gilbert, a European Academy of Sciences and Arts külkapcsolatokért felelős főtitkára, Kolosy Márton kardiológus és Kolosy Pál kutatóorvos. Magyarország, miközben megőrzi döntési jogát és érvényesítheti befolyását az európai ügyekben, az elkövetkező két évtizedben eddig ismeretlen lehetőségekhez juthat: maradéktalanul bekapcsolódhat a kontinens ipari, kereskedelmi vérkeringésébe, az egyesített autópálya- és gyorsvasúti rendszerbe; fizikai, szellemi és műszaki munkavállalói az átmeneti korlátozások után sz abadon vállalhatnak állást a tagállamokban; a magyar tudomány – az ország egyik elismerten legszínvonalasabb belépőjegyeként – megőrzi fejlődési lehetőségét azáltal, hogy az ország részese lesz a felsőoktatás és a kutatás integrációjának – hangsúlyozta Frü hling professzor, aki arra is rámutatott, hogy társaival együtt úgy gondolják: a nemzeti szuverenitás fogalma a XXI. században már csak abban a gazdasági, szociális és társadalmi keretben tartható fenn, amit az önmagára és tagjaira tisztelettel tekintő Eur ópai Unió kínál. A határon túli magyarok iránti felelősség is csak EUkeretek között érvényesíthető törvényes módon. vissza Európa várja Magyarországot Népszava 2003. április 10. Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenár is ülése tegnap óriási többséggel megszavazta a tíz új tagország jövő évi csatlakozását támogató határozatot. A 626 tagú képviselőtestületben 567en szavaztak a határozatról, amelyet 458 szavazattal, 68 ellenszavazattal, 41 tartózkodás mellett fogadtak el. Az EP ezzel hozzájárulását adta a bővítés következő hullámának megkezdéséhez, a tíz országgal kötendő csatlakozási
