Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-08
A két politikus az uniós kérdésekkel összefüggésb en megállapították: mindkét részről szükségesnek tartják, hogy a szervezet közös biztonságpolitikát és külpolitikát alakítson ki. – Az iraki ügy is arra hívja fel a figyelmet, hogy ha létezne egy erős, jól működő közös kül- és biztonságpolitika, ez könnyeb ben biztosítaná az Európai Unió egységét. Nagyon fontos az euroatlanti gondolkodás és nagyon fontos az EU egysége – állapította meg a miniszterelnök. Az európai konventben folyó tárgyalásokkal kapcsolatban leszögezte: Fontosnak tartjuk, hogy az olyan mére tű országok, mint Magyarország is, megtalálják a maguk érdekérvényesítő képességét. A francia és a magyar fél azonos álláspontja szerint egy megfelelően erős bizottság és egy hosszabb távon működő elnökség szükséges ahhoz, hogy az unió jól működjön. A fra ncia elnökkel való tárgyaláson a legkevesebb időt a kétoldalú kapcsolatok témája igényelte, tekintettel arra, hogy a magyarfrancia kapcsolatok kiválóak politikai és gazdasági szempontból egyaránt. A francia befektetők jelen vannak hazánkban, és további te rveik vannak a jövőre. A kormányfő délután meghívója, JeanPierre Raffarin kormányfő kíséretében repülőgéppel Avignonba érkezett, hogy részt vegyen az EU bővítésének népszerűsítését szolgáló kormányrendezvény fórumán. Az esemény jó alkalom arra, hogy Magy arország mint leendő uniós tagállam bemutatkozzék a régió közönségének, és a kormányfő tolmácsolásában ismertesse, mi az, amit a csatlakozással szellemi értékként bevisz az unióba. vissza Más a magyar és más a francia megköze lítés Népszava 2003. március 8. Medgyessy Péter miniszterelnök a francia államfővel péntek délelőtt folytatott tárgyalásairól kijövet hangoztatta: ez a megbeszélése - csakúgy, mint az elmúlt időszakban az Egyesült Államok elnökével, a NATO vezetőivel és m ásokkal folytatott eszmecseréi - azt a célt szolgálták, hogy az iraki válság körülményei közepette garantálják Magyarország biztonságát és békéjét. A csütörtök este Párizsba érkezett magyar kormányfő és Jacques Chirac az Élyséepalotában több mint egy órá n át tárgyalt egymással. Mint arról Medgyessy Péter beszámolt, egyetértettek abban, hogy az iraki krízist meg kell próbálni, ha lehetséges, békésen megoldani, abból kiindulva, hogy Szaddám Huszeinnek le kell szerelnie tömegpusztító fegyvereit. A miniszte relnök közlése szerint a magyar álláspont teljesen egybeesik a franciával abban, hogy ha mód van rá, ezt a célt békés eszközökkel kell elérni. A magyar álláspont szerint azonban egy ponton túl - s ebben nem egészen azonos a két fél megközelítése - tovább n em tűrhető, hogy Irak semmibe vegye az ENSZhatározatokat, így legvégső soron nem lehet kizárni a katonai erő alkalmazását sem. Leszögezte azonban, hogy itt még nem tartunk. Sok függ a Biztonsági Tanács állásfoglalásától. Kérdésre válaszolva elmondta, ho gy a francia vétó témájáról nem volt szó. Ugyancsak kérdésre felelve a miniszterelnök korainak ítélte annak megválaszolását, milyen magatartást választana Magyarország abban az esetben, ha a Biztonsági Tanács határozatának hiányában az Egyesült Államok egy oldalú katonai lépésre szánná el magát. Ez a téma ma még nem időszerű - mondotta Medgyessy Péter. - Tudomásunk szerint Tony Blair brit kormányfő kompromisszumos megoldáson dolgozik, s bízunk abban, hogy ez elősegítheti a rendezést - jelentette ki, utalva arra, hogy a Biztonsági Tanácsban ezen a napon kerül napirendre az iraki ENSZellenőrök beszámolója, ami sorsdöntő lehet a válság kimenetele szempontjából. Medgyessy Péter a brit javaslat ügyében még aznap kapcsolatba lépett Tony Blairrel. A "nyolcak" le vele a magyarfrancia megbeszélésen érdemben nem került szóba, de érintették a témát - mondta Medgyessy. A magyar kormányfő az első keleteurópai vezető, akit a francia államfő indulatos brüsszeli kijelentése óta Párizsban fogad. A francia elnök az amerika i álláspontot támogató levél kapcsán az unió egységének megbontásával vádolta a transzatlanti és európai szolidaritást egyaránt vállaló keleteurópai NATOtagállamokat, az unió leendő tagjait.
