Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-08
A magyar miniszterelnök az első magas rangú keletközépeurópai politikus, akit a francia államfő fogadott a nyolcak nagy visszhangot kivá ltó, Párizsban túlzottan Amerikapártinak tartott levele óta. – A nyolcak levele csak érintőlegesen került szóba, az elnök úr arról biztosított, hogy Franciaország és a francia nemzetgyűlés támogatni fogja az Európai Unió keleti bővítését – mondta Medgyess y Péter, félreérthetetlenül utalva Jacques Chirac februári, az Európai Unió keleti bővítésének blokkolását is „meglebegtető” megnyilatkozására. Lapunk értesülései szerint a szűk körű megbeszélésen – amely pár órával előzte meg az ENSZ BT sorsdöntő ülését – francia részről lezárt témának nevezték a nyolcak levelét, és értésre adták, hogy sajnálják az ügyre reagáló párizsi hangvételt. Annak érdekében, hogy a jövőben az esetleges véleménykülönbségek ne vezessenek konfliktusokhoz, felmerült annak igénye, hogy az európai országok folyamatos konzultációt folytassanak kül- és védelmi politikai kérdésekben. Irak kapcsán Medgyessy azt hangoztatta: Franciaország és Magyarország egyaránt abból indul ki, hogy az iraki leszerelést békés eszközökkel kell megoldani. Pári zs és Budapest között különbség abban mutatkozik, hogy „egy bizonyos ponton túl” alkalmazhatóe katonai erő az ENSZhatározatok végrehajtása érdekében. – Ha Szaddám Huszein továbbra is figyelmen kívül hagyja az ENSZ BT döntéseit, a végső helyzetben nem leh et kizárni a katonai fellépést sem. – Itt azonban most még nem tartunk – mondta a magyar kormányfő, nagy reményeket fűzve Tony Blair brit miniszterelnök kompromisszumos javaslatához. A háborút ellenző Franciaország közismerten arra készül, hogy a világsze rvezetben megakadályozza egy amerikai vezetésű katonai akcióhoz felhatalmazást adó újabb határozat elfogadását, bár Medgyessy szerint Chirac vétóról nem beszélt. Párizsi források szerint a franciák is tisztában vannak azzal, hogy az USA előbbutóbb katonai erővel fogja kikényszeríteni az iraki leszerelést és rendszerváltást. A Chirac – Medgyessy találkozón is szóba került az iraki háború utáni helyzet, amely nem közömbös Európa, különösen az Irakban komoly gazdasági érdekkel rendelkező Franciaország számára. – Irak nem verheti szét Európát – mondta tegnap Avignonban JeanPierre Raffarin kormányfő, érzékeltetve, hogy Franciaország sem akarja szakításra vinni az európai – transzatlanti vitát. Párizs és Budapest ugyanakkor eltérően látja az Európai Unió és az USA jövőbeli kapcsolatait. A franciák a szövetségesi viszony és a globális egyensúly kettősségében gondolkodnak, magyar felfogás szerint az amerikaikkal szemben konstruktív, ugyanakkor az európai érdekeket jobban megvilágító magatartást érdemes tanúsítani. Pár izsi megközelítés szerint Medgyessy – egy hagyományosan német kötődésű ország franciául jól beszélő, ugyanakkor az amerikai és brit vezetőkkel szoros kapcsolatokat ápoló kormányfőjeként – akár egyfajta közvetítő szerepet is játszhat az európai – transzatlant i nézeteltérések felszámolásában. vissza EU: Málta szavaz először - Ma kezdődik a tagjelöltek maratonija Népszabadság • 2003. március 8. • Szerző: Farkas József György Csatlakozási kérelmének benyújtása után bő tizenhárom é vvel a Budapestnél kisebb területű, 400 ezres lélekszámú földközitengeri szigetország választópolgárai ma véleményt mondanak az EUtagságról. Bár a csatlakozási szerződést a helyi parlament fogadja majd el – ha elfogadja – , a népszavazás eredménye komolya n befolyásolhatja nemcsak a vallettai honatyák döntését, de hatást gyakorolhat a többi kilenc tagjelölt ország ezután sorra kerülő referendumainak végeredményére is. Megfigyelők elképzelhetőnek tartják, hogy egy máltai „nem” kedvezőtlenül befolyásolhatja e gyes balti államok, sőt talán még Lengyelország közhangulatának alakulását is. Az ország törvényhozásában – amelyet a tervek szerint április 12én újjáválasztanak – a csatlakozás hívei és ellenzői között már hosszabb ideje egyensúly áll fenn. Míg a Nemze ti Párt (PN) az Európai Unió felé húz, a Munkáspárt (MLP) inkább elutasító, de legalábbis távolságtartó, és egyfajta társult tagságot szorgalmaz. A parlamenten kívüli zöld párt, az Alternattiva Demokratica és a Yes to Europe lobbicsoport is az igent támoga tja, a két szakszervezeti tömörülés viszont egymással szemben álló pozíciót foglal el.
