Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-07
ld: Bukarest, 2003. március 6., csütörtök (MTI) - Romániában a jogtalanul kisaj átított egyházi ingatlanok visszaadásával foglalkozó bizottság megkezdheti a visszaigényelt épületek tulajdonjogának visszaállítását - jelentette ki Markó Attila, a bizottság RMDSZes alelnöke csütörtökön az MTInek. Ez azt jelenti - magyarázta , hogy a különben erős jogosítványokkal felruházott testületnek nem kell megvárnia valamennyi visszaigénylés megfelelő okmányokkal való alátámasztását, hanem már a kérvények megkezdett titkársági feldolgozása közben a bizottság azonnali hatályú döntést hozhat az ingatlanok tulajdonjogának visszaállításáról, amint egyegy iratcsomó teljessé válik. A bizottság magyar alelnöke elmondta: a törvényes határidőig mintegy 7500 visszaigénylési kérvény került a bizottság asztalára, de ez a szám még növekedhet a március 2ig postázott valamennyi kérvény beérkezésével. "Megítélésünk szerint azonban 8000nél több kérvény nem lesz" - mondta. Ami az erdélyi magyar egyházak által összeállított és a bizottsághoz továbbított kérvények számát illeti, az egyelőre teljesen le nem zárt nyilvántartásból kiderült, hogy a visszaigénylések kétháromszázzal meghaladják azt a számot (1500), amire az RMDSZ illetékesei korábban gondoltak. A romániai magyar egyházak ugyanis összesen körülbelül 1750 kérvényt nyújtottak be. A római katoli kus egyház részéről a gyulafehérvári érsekség 400, a nagyváradi püspökség 141, a szatmárnémeti püspökség 150, a temesvári püspökség 134 kérvényt nyújtott be. A reformátusok esetében az erdélyi egyházkerület 609, a királyhágómelléki 205 kérést nyújtott be. A kolozsvári evangélikuslutheránus püspökség 19, a kolozsvári unitárius püspökség pedig 84 kérvényt juttatott el ingatlanok visszaszolgáltatását intéző bizottsághoz. A visszaigénylésekről döntő bizottság alelnöke külön említette azokat az egyházi szer vezeteket, amelyek magyar híveket is számlálnak. Ilyen például a jászvásári római katolikus püspökség (hat kérvénnyel), a nagyváradi premontrei rend 43, a minorita rend pedig 8 kérvényt nyújtott be. A román köztájékoztatási minisztérium helyettes állam titkári tisztségét is betöltő Markó Attila felhívta rá a figyelmet, hogy a kérvények száma nem egyenlő a visszaigényelt ingatlanok számával. Van rá példa bőven, hogy egyetlen kérvényben több épületet, olykor egész utcasort igényelnek vissza az egyházak. Vé gül kiemelte: az RMDSZnek igen fontos szerepe volt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kivívásában Romániában. vissza BP0302 4 160 MTIb1152 Kisebbségi ombudsmani ajánlások a kormányzatnak kod: jogszabály/nemze tiség/VTAS/BELP/JOGI fk: HU ld: Budapest, 2003. március 6., csü törtök (MTI) - A hét elején eljuttatta a kormányzathoz a kisebbségi önkormányzati választások rendszerének átalakításával kapcsolatos javaslatait Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az MTIn ek csütörtökön nyilatkozva emlékeztetett: már a négy évvel ezelőtti választás kapcsán is javasolt törvénymódosításokat. Kaltenbach Jenő ajánlásában utal arra, hogy a kisebbségi önkormányzatok megalakításához való jog alanyai a nemzetiségi közösségek, i lletve azok tagjai, "a többségi társadalomhoz tartozók alkotmányosan nem gyakorolhatják a kisebbségi jogokat". Az ombudsman számos panaszt kapott arról, hogy olyan településen is kérték a választás kitűzését, ahol nem él kisebbségi közösség, s a vissza élések veszélyére hívták fel a figyelmet a 2001. évi népszámlálásról közzétett adatok is. Kaltenbach Jenő felhívja a figyelmet arra, hogy a választással kapcsolatban e téren jelenleg semmiféle jogszabályi garancia nem létezik. - Mind a 13 kisebbs égtől érkezett a kisebbségi biztoshoz panasz vagy informális jelzés arról, hogy a választáson nem a kisebbségi közösség tagjai indultak jelöltként - áll Kaltenbach Jenő jelentésében. Véleménye szerint - pontos adatok hiányában - csak becsülni lehet, ho gy legnagyobb számban a bolgár, a román és az örmény választásokra volt jellemző az "álkisebbségiek" megjelenése. Jelzi: számos esetben a jelölt korábban más kisebbség képviseletében próbált mandátumot szerezni; volt példa arra is, hogy az országos va gy a helyi közéletből kiszorult politikusok kisebbségi jelöltként szerepeltek. A választhatóság korlátozása kapcsán az ombudsman felveti: nyilatkozattétellel ki lehetne zárni a jelölt többes identitását, csak kisebbségi szervezeti tagsággal vagy aján lással lehetne indulni a választásokon, esetleg a kisebbséghez tartozás törvényben rögzített kritériumainak kellene megfelelnie.
