Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-06
Az 1974es alkotmány széles körű autonómiát biztosított a tartománynak, de a do kumentumot a milosevici rendszer hajnalán, 1991. június 21én statútum váltotta fel, amellyel megszűntek a vajdasági parlament és a kormány törvényhozói, illetve végrehajtói jogosítványai. A statútum "látszatautonómiát" adott a tartománynak, parlamentje tö rvénytervezeteket terjeszthetett a szerbiai törvényhozás elé, de a milosevici uralom megdöntéséig ezzel a lehetőséggel sem élt. A megnyirbált autonómia visszaállításának folyamata a múlt év elején kezdődött, amikor a szerb parlament elfogadta az autonó m hatáskörök egy részének visszaszolgáltatásáról szóló törvénycsomagot, amely a hatályos szerb alkotmány keretein belül több tucat autonóm jogosítványt adott vissza a tartománynak az oktatás, a művelődés, a tömegtájékoztatás és a nyelvhasználat területén. A "hatásköri" törvény csak egy lépés volt a valódi autonómia visszaállításához, a Vajdaság az új tartományi alaptörvény hatályba lépésével kapná vissza valós autonómiáját. A készülő vajdasági alaptörvénynek számos kérdésre kell választ adnia - mondta E geresi. - Nem tudni egyelőre, hogy milyen lesz a tartomány parlamentje, s hogy lesze jegybankja. A VMSZ azt javasolja, hogy a törvényhozás polgárok tanácsából (alsóház) és nemzeti közösségek tanácsából (felsőház) álljon. Ha mégis egykamarás lesz a parlame nt, akkor olyan védőmechanizmusokat kell kidolgozni, amelyek szavatolják a kisebbségek jogérvényesítését, képviseletét a végrehajtó hatalomban, az igazságügyben és számos más területen. Az alaptörvénybe be kell építeni azokat a rendelkezéseket, amelyek sza vatolják a délvidéki magyarság és a többi kisebbség megmaradását, rendelkeznek a kisebbségi tanácsok szerepéről, működéséről és finanszírozásáról. Az elkövetkező időszakban a VMSZ egyeztetni fog koalíciós partnereivel, a Nenad Canak tartományi parlame nti elnök vezette Vajdasági Szociáldemokrata Ligával és Zoran Djindjic szerb kormányfő Demokrata Pártjával. E három párt abszolút többséggel rendelkezik a tartományi parlamentben, és - Egeresi szerint - nem áthidalhatatlanok közöttük az ellentétek. A lekös zönő jugoszláv államfő vezette Szerbiai Demokrata Párt elutasítja a vajdasági alaptörvény meghozatalát és a tartomány széles körű autonómiáját, az országot egyenrangú régiókra osztaná, amelyek közül csak az egyik lenne a Vajdaság. Sajnos a milosevici propaganda és a múlt rendszer szellemisége még mindig érezhető Szerbiában, illetve a Vajdaságban. Kétféle Vajdaság létezik, a nacionalizmussal megfertőzött és az európai Vajdaság - mondta Egeresi. A politikus az utóbbi fényes példájaként említi azt, h ogy a tartományi parlament pénteken határozatot fogadott el a kollektív bűnösség elvének elvetéséről. A VMSZ kezdeményezésére született határozat a rehabilitáció reményét fogalmazza meg mindazon nemzeti közösségek számára, amelyek a II. világháború óta mag ukon viselték a kollektív bűnösség bélyegét. A parlament megbízta a tartomány kormányt, hogy határozza meg azon döntések és rendelkezések körét, amelyek bűnössé nyilvánítottak egyes nemzeti közösségeket, közöttük a délvidéki magyarságot is. BP0193 4 230 MTIk1059 Kedvezménytörvény/Szlovákia/EBESZ - Ekeus Bugárnál kod: nemzetiség/PART/ebesz/jogszabály/JOGI/NKSZ/BELP fk: SK/HU ld: Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2003. március 5., szerda (MTI) - A magyar kedvezményt örvénnyel kapcsolatos kérdésekről tárgyalt Bugár Bélával szerdán Pozsonyban Rolf Ekeus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosa. Bugár, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, a szlovák parlament alelnöke a találkozó után azt MTInek elmondta: a főbiztos elsősorban az MKPnak a kedvezménytörvény módosítását érintő álláspontjára volt kíváncsi, miközben nyomatékosan hangsúlyozta: az Európai Unió fontosnak tartja, hogy a magyar jogszabály összeegyeztethető legyen az európai normá kkal. - Mivel azonban látható, hogy a kedvezménytörvény kétoldalú feszültségek keletkezésének lehet a táptalaja, Ekeus úr az érintettek további kétoldalú tárgyalásait szorgalmazza - fogalmazott Bugár. Bugár a főbiztossal ismertette pártja következetese n hangoztatott álláspontját, miszerint a szlovákiai magyarok igényt tartanak a magyar jogszabály kínálta kedvezményekre, hogy "mi csak olyan törvényt, olyan módosítást tudunk elfogadni, amely a választóinknak, a szlovákiai magyarok érdekeinek is megfelel, s ennek értelmében csorbítatlan kedvezményekben részesülhetnek".
