Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-04
A demokratikus Nyugat önmaga alatt vághatja a fát. A társadalmi rendszerek működését a politikai értékek szabályozzák. Ha az értékek erodálódnak, ezek a rendszerek önmagukban soha nem képesek a társadalmi egyensúly fenntartására. Az európaiak és köztük is főként a németek és a franciák ma már mélyen hisznek a demokrácia nagyrészt amerikai eredetű értékeiben. Ôk a fasizmus és a kommunizmus traumája nyomán pontosan tudják, hogy ezeknek az értékeknek az elárulása csakis katasztrófákat vonhat maga után. A biztonság értékei eltörpülnek a demokrácia értékei mellett. Az amerikaiak, úgy tűnik, ne m sokat tanultak az európai példából. Mindazonáltal korántsem egy nemes lelkű Európa és egy bosszúszomjas Amerika áll szemben egymással. Az európaiak mégis joggal rettegnek. Ha Amerikának a nemzetközi közösség támogatása nélkül – vagy éppen annak akarata e llenére – sikerül ráerőltetnie érdekeit a világra, hosszú távon nemcsak az Európai Uniónak fellegzett be, de a nemzetközi közösségnek is. Az államok közötti viszonyokat ismét a dzsungel törvénye fogja irányítani. Ami a kollektív öngyilkossággal lenne egyen értékű. vissza A szerző bukaresti egyetemi tanár Máltán kezdődik a népszavazások sora Világgazdaság 2003. március 4. A tagjelölt országok közül elsőként Málta szavaz szombaton az EUcsatlakozásról. A máltai voksolással k ezdetét veszi az egészen szeptember közepéig tartó népszavazási szezon a 10 csatlakozó országban. A legfrissebb felmérések szerint valamennyi tagságra pályázó országban többségben vannak a belépés támogatói. Bár Máltán a legutóbbi felmérések a belépéspár ti tábor biztos többségét ígérik, a határozatlanok viszonylag nagy száma miatt korainak tűnik az ünneplés. A legfrissebb közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek közel 52 százaléka igennel készül szavazni szombaton. Valamivel 19 százalék fölött van az uniós tagságot elutasítók aránya, és a megkérdezettek több mint 26 százaléka még nem alakította ki végleges véleményét. Málta a baloldali kormány idején egyszer már befagyasztotta a piciny szigetország felvételi kérelmét. A mostani, inkább kedvező hozzááll ásban megfigyelők szerint szerepet játszhat, hogy az Európai Unió a tárgyalásokon megértőnek bizonyult a máltaiak különleges igényei – így a semlegesség deklarálása és az abortusszal kapcsolatos törvénykezés elfogadása – iránt. JeanChristoph Filori, Gün ter Verheugen bővítési biztos szóvivője a jól ismert brüsszeli receptet követve a Világgazdaság kérdésére nem kívánt esélylatolgatásokba bocsátkozni a máltai referendumról. „Eljött az ideje, hogy a tagjelölt országok polgárai a tények ismeretében határozza nak a tagságról. A döntés az ő kezükben van” – tette hozzá a szóvivő. Filori nem hiszi, hogy egyik ország népszavazásának kimenetele alapvetően befolyásolná a másik voksolás eredményét. Málta után március 23án Szlovénia következik a sorban. Délnyugati s zomszédunknál is az „igen” pártiaknak áll a zászló. A Delo című lap felmérése szerint ha ma lenne a szavazás, 64 százalék igennel voksolna és csak 8 százalék utasítaná el a csatlakozást. Szlovénia után Magyarországon tartanak népszavazást április 12én. A többi tagjelölt már a csatlakozási szerződés aláírása után kéri ki a lakosság véleményét. A litvánok május 10 – 11én, a szlovákok május 16 – 17én szavaznak. Mindkét országban nagy többségben vannak a csatlakozás hívei. A június 8án voksolni készülő lengye lek is kedvezően állnak a tagsághoz (70 százalék körüli a támogatók aránya). Az egy héttel később referendumot tartó cseheknél a legutóbbi felmérések 60 százalék alatti támogatottság mellett 23 százalékos ellentábort mutattak ki. A pillanatnyilag legproble matikusabbnak tűnő észtek és lettek csak szeptemberben szavaznak majd a tagságról. vissza
