Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-27
politikai hercehurcából, amely Magyarországon jó ideje folyik. "A politikusok lassan már ugyanolyan képtelen világot teremtenek maguk körül, mint a magántévék műsorán látható valóságshowk szereplői. Sok esetben elveszítik kapcsolatukat a valósággal , elveszítik azt az identitást, amelyet egy magyar politikusnak a magyar nemzet érdekében át kell éreznie és képviselnie kell - fejtette ki Pomogáts Béla. Az IKA elnöke az interjúban megnyugtatta az alapítványhoz forduló kérelmezőket, hogy a kuratórium fél évet késlekedő bejegyzése miatt nem kell újra benyújtaniuk pályázataikat, mert az eredetieket már iktatták és elbírálják. Jelezte, hogy az alapítványi pénzek elosztásának elveit érintően még nem alakult ki a kuratórium egységes álláspontja. Személ y szerint azonban úgy gondolja: tekintettel arra, hogy a régió az európai uniós integráció előtt áll, illetve annak már részese is, a kuratórium azokat a pályázatokat lenne hivatott előtérbe állítani, amelyek a határon túli magyarság, illetve a magyar inté zmények és szervezetek uniós versenyképességét növelik. "Ezért kell elsősorban a kulturális intézményeket és szervezeteket támogatni, hogy az anyaország határain túl élő magyarság anyanyelvi kultúrája megerősödjék, és nagyobb lelki, valamint intézményi erő vel tudja majd képviselni magát az integrációs folyamatban" - hangsúlyozta az IKA új kuratóriumának elnöke. vissza Meghívás Népszabadság • 2003. március 27. • Szerző: Kis Tibor Egyelőre még lebegteti döntését Orbán Viktor az zal kapcsolatban: elfogadjae Medgyessy Péter meghívását az uniós csatlakozási szerződés athéni aláírási ünnepségére. Ezzel a bejelentésével a fideszes politikus olyan helyzetet teremtett, amit szeretni szokott: várakozó szemek tapadnak rá minden oldalról. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ezúttal is élvezi a szituációt. Könnyen elképzelhető ennek ellenkezője is. Az tudniillik, hogy a kormányfő felkérését Orbán valójában kényelmetlennek érzi, és egyáltalán nem dramaturgiai okokból késlekedik a válasszal. Tényleg nem tudja, mi volna a jó lépés részéről az adott körülmények között. Tekintsünk el most e helyütt a nyilvánvaló hiúsági vonatkozásoktól. Mert afelől nemigen lehet kétség, hogy a volt kormányfő valahol mélyen belül sértőnek érezheti: Athénban legfe ljebb másodhegedűsként lehetne jelen a magyar küldöttségben a nagy eseményen. Mindez valószínűleg semmiség lehet azonban ahhoz az orbáni dilemmához képest, hogy a meghívás elfogadása nem teremte olyan lényegi politikai konszenzust az uniós népszavazás küs zöbén a közvélemény szemében, amit a Fidesz mindeddig láthatóan igyekezett elkerülni. Orbán Viktor jó előre bejelentette, hogy nem fog részt venni a népszavazási kampányban; és az ilyen rendezvényektől azóta is tényleg nagy ívben távol tartja magát. Ha egy általán mond valamit itthon a csatlakozásról, az változatlanul nem lépi túl az „igen, de...” megszokott formuláját. Igazán csak bizonyos külföldi rendezvényeken – mint legutóbb a lengyelországi Gnieznóban – vágja magát a felelős euroatlanti politikus pózáb a. Az ilyesmit itthon kevésbé lehet észrevenni. (No meg, ha másként viselkedne ott, ki is néznék őt a konzervatív euroatlanti társaságból.) Ma már aligha lehet kétséges, hogy a Fidesz dupla fenekű uniós beszédének nagy része van abban, hogy Magyarországon néhány hónappal ezelőtt megtorpant az unió melletti közhangulat folyamatos térhódítása. Ugyanez magyarázza azt is, hogy bő két héttel a magyarországi EUreferendum előtt lényegében már senki nem reméli, hogy minálunk is megismétlődik a múlt vasárnapi szlo véniai népszavazási siker. Az ottani eredmény – tehát a csatlakozás kilencvenszázalékos támogatottsága – legfeljebb akkor lenne megközelíthető nálunk, ha a Fidesz mostantól gőzerővel elkezdené győzködni híveit az „igen” fontosságáról. Márpedig ez ki van z árva. Minden jel szerint Orbán és környezete régen eldöntötte már: pártpolitikai szempontból nem érdekük egy túl sikeres uniós népszavazás. Valamiért az a fixa idea kerekedett fölül körükben, hogy ez Medgyessyék malmára hajtaná a vizet. Mindenképpen ezt a benyomást erősíti például Németh Zsolt legutóbbi debreceni nyilatkozata. Mint emlékezetes, a Fideszalelnök azt fejtegette, hogy „megbízható információi” szerint az MSZP 2004 őszén előre hozott választásokat írna ki, ha az áprilisi referendum és a jövő tav aszi európai parlamenti választás sikeresnek bizonyul. Mert, mit is üzent ezzel
