Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-24
Azaz az eddigiektől gyökeres en eltérő dimenzióba kerül az EU tagállamaiban élő magyar diaszpóra és az anyaország kapcsolata is. vissza Szlovén igen az EUra és a NATOra NSZ • 2003. március 24. • Szerző: Blahó Miklós Málta után tegnap Szlovénia állampolgárai is igent mondtak az uniós csatlakozásra, méghozzá óriási fölénnyel. S igent mondtak – méghozzá meglepően nagy arányban – a NATOtagságra is, holott az előzetes felmérések szerint az atlanti integráció kevésbé volt népszerű. Elsöprő győzelm et arattak az EU hívei tegnap Szlovénában. A választásra jogosult 1,6 millió polgárnak valamivel több mint ötven százaléka ment el szavazni, de kilencven százaléka az uniós csatlakozásra voksolt. Ez nem volt meglepő, hiszen a közvéleménykutatások hetven s zázaléknál is nagyobb támogatottságot mutattak ki. Meglepetést inkább a 67:33 százalék arányban a NATOtagság javára megoszló voksolás keltett, hiszen a felmérések szerint a szlovéneknek éppen csak a fele sorakozott fel az atlanti szövetség mellett. Mégis, az esti tévéadásokban megszólaló kormánypárti és elenzéki politikusok azzal magyarázták az EUtól elmaradó eredményt, hogy a nemzetközi események közbeszóltak. Részben a belépés ellen szólhatott a kitört iraki háború, de mellett e a szerb kormányfő meggyilkolása is. A politikusok, a megfigyelők nagyobb részvételi arányra számítottak, de a napos idő és egy népszerű síverseny elterelte az emberek figyelmét. Ennek ellenére este nagy ünneplés kezdődött Ljubljanában, a Presernov téren , ahol bő tíz évvel ezelőtt a függetlenség kikiáltását is ünnepelték. A tömeget a politikusok sorra üdvözölték. A tévében is megszólaltak a kormány tagjai és a fontosabb pártok vezetői. Anton Rop miniszterelnök késő este nyilatkozott elégedetten, előtte Di mitrij Rupel külügyminiszter történelmi döntésnek nevezte a népszavazés eredményét. Janez Jansa, az ellenzéki és jobboldali szociáldemokraták vezére szintén azt fejtegette, hogy Szlovénia biztosította jövőjét. A kormány élénk kampányt folytatott, amelyhez az EUnagykövet, Erwan Fourere is minden segítséget megadott, az utóbbi hetekben fáradhatatlanul járta az országot. Egy héttel a népszavazás előtt minden családhoz eljutott az unióról szóló – a csatlakozási tárgyalások végeredményét összefoglaló – kiadván y, amelyet a magyar és az olasz kisebbség tagjai saját anyanyelvükön is elolvashattak. Sikerült eloszlatni a a minimális kétkedést is, például a Brüsszel által bírált lassú privatizációval, vagy a mezőgazdasággal kapcsolatban. Ami a NATOt illeti, kissé m ás volt a helyzet, az ellenzők azt mondták, hogy a tagság sok pénzbe kerül, miközben Szlovéniát semmiféle veszély sem fenyegeti, s elutasították azt is, hogy szlovén katonák NATOakciókban részt vegyenek. Ez a bizalmatlanság az utóbbi napokban sok esemény együttes hatására oldódhatott, így a nem tábora kisebbsége szorult, de azért jelentős maradt. vissza A csizmapucoló csatlós NSZ • 2003. március 24. • Szerző: Kis Tibor A Medgyessykormány külpolitikájáról most két olyan embe r – Tony Blair és Jacques Chirac – állított ki bizonyítványt, akik amúgy újabban kezet sem hajlandók fogni egymással kamerák előtt. Miközben ugyanis a brit és a francia vezető haragszomrádja rányomta bélyegét az unió brüsszeli válságtanácskozására, ugyanők mindketten alkalmat találtak rá, hogy találkozzanak a magyar kormányfővel. És ami ennél fontosabb: ügyeltek rá, hogy erről a média tudomást szerezzen. Hogy a mostani megosztott Európa e két jelképe az adott helyzetben miért a magyar miniszterelnököt válas ztotta az EUcsúcson kitüntetett beszélgetőpartnernek, annak megválaszolásához Blair maga adott némi fogódzót, utalva rá, hogy Magyarország szerinte hídszerepet játszhatna a transzatlanti kapcsolatokban. Kár volna persze, ha e felvetésből Medgyessyék eltú lzott következtetésekre ragadtatnák magukat. Semmiképp sem táplálhatnak például olyan illúziót, hogy Brüsszeltől tulajdonképpen „nagypolitikai
