Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-14
kilencvenes években már folyamatosan parlamenti képviselő, 1997től Belgrád polgármestere. Milosevicék leváltották. Kétszer elítélték, a büntetést mindkétszer felfüggesztették. Egyik fő szervezője volt 2000ben a Milosevic elleni döntő táma dásnak. Röviddel a szeptemberi választások után – egy laza – egyébként sokat veszekedő, labilis pártkoalíció élén megválasztották Szerbia miniszterelnökének. Végül is Nyugatbarát, de ezt otthon többnyire valamilyen cserebere részének élték meg. Az amerika iak egymilliárd dolláros hitelt ígértek Milosevicért. Djindjic habozott (vagy úgy tett, mintha haboznék), de azután szállított. Azt utolsó napokban egy másik ajánlattal foglalkozott. Szerbia tagja lehet az Európa Tanácsnak, de adja le Hágában ezért Mladico t, a boszniai szerbek katonai vezetőjét. Az ajánlatot érdemes megfontolni. Nem kétséges, mi volt (lett volna) Djindjic választása. Sok ellensége volt. Nem azért, mert kikezdhetetlen elvei lettek volna. Biztosan voltak, de a balkáni politikus (ideiglenes) sikere szempontjából az ilyesmi másodlagos. Tudott alkudni, a szövetséges kis pártokat profiként játszotta ki egymással szemben. De az utolsó években elhúzódó személyes küzdelme Kostunicával, a jugoszláv államelnökkel sok vonatkozásban lefojtotta a reformf olyamatokat. A februári országúti merénylet óta javasolták, hordjon páncélinget. De nem akart, s valami egészségi ok miatt nem is tudott. S most a keleti rendszerváltás első vezéráldozata. vissza Csúszhat a szerződés ratifikációja - Elmar Brok szerint a költségvetési vita miatt késhet az ünnepélyes aláírás Világgazdaság 2003. március 14. Az Európai Parlament (EP) bővítést ellenző tagjai az elmúlt napokban kirobbant költségvetési vitára hivatkozva megpróbálhatják elhalasztani a csatlakozási szerződés április 9én esedékes ratifikációját – mondta a Világgazdaságnak Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke csütörtökön, figyelmeztetve a tagállamokat, hogy minél előbb kínáljanak megoldást a problémára. Európai parlamenti tisztviselők, köztük Pat Cox, a testület elnöke (aki pénteken Magyarországon tárgyal) az elmúlt napokban élesen kritizálták a tagállamokat , amiért a koppenhágai bővítési csúcstalálkozón az EP alapszerződésben garantált jogait figyelmen kívül hagyva, részvételük nélkül állapították meg a bővítés komoly költségvetési vonzattal bíró keretszámait. A parlament álláspontja szerint az EUalapszerző déssel ellentétes a keretszámok elhelyezése a csatlakozási szerződésben, továbbá diszkriminatívnak tartják az új tagállamokkal szemben a letárgyalt pénzösszegeket. Parlamenti tisztviselők a csatlakozási szerződés ratifikációjának elhalasztását is kilátásba helyezték az elmúlt napokban, ha a vitában nem születik megoldás. Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke a Világgazdaságnak adott interjújában úgy vélte, hogy a vita hasznára válhat a brüsszeli – strasbourgi testület azon tagjainak, akik akár ilye n, akár olyan okokból ellenzik a bővítést. A német képviselő szerint például az iraki válság és a tagjelölteknek az elmúlt hónapokban tanúsított, markánsan Amerikabarát politizálása több eurohonatyát is arra indíthat, hogy nemmel szavazzon a csatlakozási szerződés ratifikációjára. Brok szerint ezért a pénzügyi vitára minél előbb megoldást kell találni, mert az muníciót adhat a bővítést ellenzőknek. A képviselő ugyanakkor nem tartja reális veszélynek, hogy a szerződés megbukik a parlamentben, ahhoz túl soka n támogatják (a ratifikációhoz a jelenlévő képviselők felének igen szavazata szükséges). A menetrend felborulását viszont elképzelhetőnek gondolja. „Ha addig nem oldódik meg a pénzügyi vita, és közben a háború is kitör a KözelKeleten, akkor problémák lesz nek” – mondta telefonon Strasbourgból. A csatlakozási szerződés jogerőre emelkedéséhez nem elég az aláírás – amire április 16án kerül sor Athénban – és az EP ratifikációja. Szükség van a nemzeti törvényhozások hozzájárulására is. Népszavazást egyébként sehol nem tartanak a bővítésről, a szerződés jóváhagyása egyedül a parlamentek feladata. Várakozások szerint egyetlen tagállamban sem kell igazán komoly ellenkezésre számítani. A külügyi bizottság elnöke szerint a költségvetési vitának egyébként csak egy etlen megoldása lehet: a bővítés költségeit tételesen felsoroló XV. számú melléklet kiemelése a csatlakozási szerződésből. „A
