Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-13
Felvette a neki dobott kesztyűt Eddie Fenech Adami máltai miniszterelnök, amikor hétfőn, a megnyert népsza vazás másnapján bejelentette: április 12én, négy nappal az európai uniós (EU) csatlakozási szerződés ünnepélyes athéni aláírása előtt parlamenti választást tartanak a szigeten. A nem ügydöntő vasárnapi népszavazáson a résztvevők 53,6 százaléka szavazott a 400 ezer lakosú Málta EUcsatlakozására. A "nem"re, illetve távolmaradásra buzdító - 1996os kormányra kerülésekor az Adami által 1990ben benyújtott csatlakozási kérelmet visszavonó - ellenzéki Munkáspárt vezére, Alfred Sant a kampány során kitartott am ellett, hogy nem népszavazásnak, hanem általános választásnak kell döntenie a sziget EUcsatlakozásáról. Sant nem is ismerte el a vasárnapi vereséget - mondván, a szavazásra jogosultaknak csak 48 százaléka voksolt igennel , és felszólította a kormányt új választások kiírására. A vasárnapi 91 százalékos részvétel egyébként máltai mércével nem túl magas: az 1998as parlamenti választáson 93, hat évvel ezelőtt pedig 97 százalék szavazott. Magasabb részvétel esetén tehát akár győzhet is a Munkáspárt, ha áprili s 12én mindazok rá voksolnak, akik most nem szavaztak a csatlakozás mellett, s a La Vallettai parlament azután meg is torpedózhatja Málta EUtagságát. Mindenesetre az Európai Bizottság (EB) vezetői megkönnyebbülve ünnepelhették a - mint hétfőn kiderült, csak első fordulós - máltai győzelmet; annál is inkább, mert a bővítés szempontjából kevés jó hír érkezett az utóbbi hetekben a csatlakozó államokból. Közülük a két legnépesebb országban megrendült az EUpárti baloldali kormány: Lengyelországban az egyik koalíciós párt kiválásával kisebbségbe került, Csehországban pedig bizalmi szavazást kért a parlamentben, miután jelöltje elvérzett az elnökválasztáson. Varsóban a júniusi uniós népszavazás előtt azért bizonyára nem bukik meg a 460 fős szejmben 212 mandát ummal kisebbségbe került Millerkormány, mert ez az ellenzék csatlakozáspárti többségének sem érdeke. Arra azonban Edmund WnukLipinski, a Magyar Rádiónak nyilatkozó neves politológus "nem kötne nagy összegű fogadást", hogy valóban kitart a kabinet a 2005ben esedékes választásokig, ahogy azt a kormányfő állítja. Noha a legnagyobb ellenzéki frakció, a konzervatívliberális Polgári Platform (PO) bizalmatlansági szavazás kezdeményezésével fenyegette meg a Millerkormányt, az EUcsatlakozást a PO egyértelműen támogatja. A konstruktív bizalmatlanság alkotmányos intézménye miatt egyébként a szejmben aligha buktatható meg a kabinet, de kellemetlenségeket lehet neki okozni az egyes miniszterek ellen akár hetenként benyújtható bizalmatlansági indítványokkal, amire a lengyel jogrend lehetőséget ad. Ezt elhárítandó a kormányfő - mint hétfőn bejelentette - kisebb parlamenti csoportok vezetőivel tárgyal, hogy megszerezze a kormánytöbbség helyreállításához szükséges legalább 19 mandátumot. Prágában Vladimír Spidla szoci áldemokrata miniszterelnök maga kezdeményezett a múlt héten bizalmi szavazást az alsóházban, amit kedden egyszavazatos többséggel megnyert. Ez azonban aligha jelenti, hogy elsimulnak a koalíción belüli nézeteltérések, és Csehország stabil kormánnyal vág ne ki a június közepére kiírt EUreferendumnak. Az alig kilenc hónapja hatalmon lévő kormányfő azért vállalta a kockázatos megméretést - kormányának mindössze egymandátumos többsége van az alsóházban , mert a koalíció több képviselője az ellenzéki Polgári De mokrata Párt (ODS) jelöltjét, a kétszeres exkormányfő Václav Klaust segítette győzelemre (HVG, 2003. március 8.) a február 28ai államfőválasztáson. Jóllehet a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) vezette - a Kereszténydemokrata UnióCseh Néppártot (KDUCSL) és a Szabadság Uniót (US) magába foglaló - koalíció Jan Sokol filozófiaprofesszor személyében saját államfőjelöltet állított.
