Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-13
javasolja az ombudsman azért, hogy a kisebbségi közösségek valóban maguk választhassák meg képviselőiket. A névjegyzékbe való felvételnek - az alkotmánynak megfelelően - önkéntesnek kellene lenni e. Az ombudsman az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztására is új megoldásokat ajánl, mert szerinte a mostani, az elektorok útján történő választás nem garantálja, hogy a kisebbségi önkormányzati tagok valóban a képviselt kisebbséghez tartozzanak . vissza Vízumkényszer novembertől Magyar Nemzet Online 2003. március 13. 8:30 A Magyar Köztársaság ez év november 1jével vezeti be a vízumkényszert Ukrajnával és Szerbiával szemben. Bársony András külügyi államtitkár a tém ával kapcsolatosan azt mondta: folyamatosan tárgyalnak a két országgal, ám a konzultációk pillanatnyi állásáról nem adott tájékoztatást. A külügyi bizottság legutóbbi tanácskozásán jelen lévő ukrajnai és szerbiai magyar szervezetek - a Vajdasági Magyarok Szövetsége, illetve a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség - vezetői határozott formában szorgalmazták, hogy a kormányzat biztosítson jelentős kedvezményeket a határon túli magyarok számára. Bársony András arról számolt be, hogy keresik a megoldásokat , különös tekintettel a vízumokkal kapcsolatos költségek mérséklésére, amelyről a kül, a bel- és a pénzügyi tárca közös előterjesztésében kormányhatározat készül. A politikai államtitkár szerint nincs lehetőség a két állam polgárainak etnikai alapú megk ülönböztetésére, így - a Világgazdaságban korábban közölt információknak megfelelően - a gazdaság, a tudomány és az oktatás képviselői mellett várhatóan azok részesülhetnek kedvezményekben, akiknek igazolt rokoni kapcsolatai vannak. A felvetésre, miszeri nt a schengeni egyezményhez történő tényleges csatlakozásig, azaz 2007ig - lengyel példára - ingyenes vízumokat adhatna ki Magyarország, Bársony András azt válaszolta: Lengyelország és Ukrajna között a két államelnök találkozóján merült fel ez a lehetőség , amely azonban nemzetközi szerződésben még nem tükröződik. Amennyiben megszületik az ukránlengyel megállapodás, annak tartalma például szolgálhat számunkra - tette hozzá. Megjegyezte még, hogy 2007től nem lesz már lehetőség különbségtételre, igaz, a n emzeti vízum esetleg valamifajta megoldást jelenthet. Az ezzel összefüggő kérdések kidolgozása még hátravan. A Külügyminisztérium mindazonáltal kész lobbizni annak érdekében - noha ez csak hosszú távon hozhat eredményt , hogy Ukrajna és Szerbia lekerülh essen a vízumkötelezett országok listájáról. Jelenleg egyébként a magyar konzuli hivatalok évente mintegy kétszázezer vízumot állítanak ki, jövőre a külügyi várakozások szerint ez a munka több százezer igénylővel bővülhet. A vízumdíjak az uniós csatlakoz ást követően is a nemzeti költségvetést gyarapítják (eltérően a vámbevételektől), ugyanakkor nem jelentenek komolyabb tételt. Átlagban a magyar vízumdíjak meghaladják az uniós szintet, de mert ezek megállapítása 2004ben is még nemzeti hatáskörben marad, Szerbia és Ukrajna esetében előreláthatólag kedvezőbb összegeket állapítanak meg. Ez azonban csak kéthárom évig tartható fenn, hiszen a schengeni rendszerhez való csatlakozással az akkori egységes, fix összegű vízumdíjakat kell majd érvényesíteni. Enn ek pontos ideje ma még nem ismert, hiszen a nemzeti felkészülést követően (határátkelők, konzuli rendszer fejlesztése stb.) az unió monitoring rendszerének „át kell vennie” a szisztémát.
