Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-13
teljesen összeomlik a belgrádi rezsim. Zoran Djindjics 2001. januárjában Szerbia miniszterelnöke lett, azóta töl tötte be e funkciót. Hamar munkához látott, hiszen már április 1jén kiadta Hágának Milosevicset. Hihetetlenül nehéz feladatot vállalt magára, a jugoszláv gazdaság ugyanis teljes csődben volt. Ám elképesztő energiával próbálta felszámolni a bajokat. Ez a z aktivitása azonban nem nyerte el a szerb állampolgárok tetszését. Amint egyik barátja mondta róla: vérmérséklete sohasem a szerbek "ráérősségét" sugallta. Miniszterelnökségének több mint két évére a Vojiszlav Kostunica volt jugoszláv államfővel folytat ott állandó vitái nyomta rá bélyegét. A két dudás nem fért meg egy csárdában, s úgy látszott, kettejük csatározásából Djindjics kerül ki győztesen. (Megjegyzendő: ez idő alatt rengeteg borsot törtek egymás orra alá.) Sajátos módon Kostunica egykor éppen Dj indjics párttársa volt a demokratáknál, ám a kilencvenes évek első felében kilépett a tömörülésből, s megalapította saját politikai tömbjét, a Szerbiai Demokrata Pártot (DSS). A jugoszláv rendszerváltás után Vojiszlav Kostunicát jugoszláv elnökké választot ták. Alig telt el hét, hogy a kormányfő és az államfő ne kapott volna hajba. Miután Jugoszlávia megszűnt, s létrejött SzerbiaMontenegró államszövetsége, Kostunica szerb elnökké akarta választatni magát, ám elképzeléseit az alacsony részvételi arány miatt nem koronázta siker. Így a Djindjics párti Natasa Micsicset tették meg Szerbia megbízott elnökévé. A jelek tehát arra utaltak, Djindjicsnek már senki sem állhat az útjába, viszonylag nyugodt körülmények között viheti véghez a hazája talpra állításához szük séges reformokat. Halála súlyos csapás az egész szerbiai reformfolyamatra. SzerbiaMontenegrót komolyan fenyegeti a veszély, hogy teljes káoszba süllyed, s irányíthatatlanná válik. Már csak azért is, mert tovább várat magára az új alkotmány elfogadása, ő sszel parlamenti választásokra kerülne sor, s továbbra sincs válasz a Koszovó státusa kapcsán felmerült kérdésekre. Egy világi, nem mennyei Szerbiát szeretnék megvalósítani" - hangoztatta Djindjics. Álmai azonban életében már nem válhatnak valóra. Haláláv al a balkáni térség egyik legtehetségesebb, legrokonszenvesebb politikusát vesztette el. Teljes a káosz Belgrádban Szerbiát szó szerint sokkolták az események. A köztársaságban mintha megállt volna az élet, Belgrád különböző pontjain háborús állapotok ur alkodtak, a főbb pontokon harckocsik jelentek meg. 13 óra után lezárták a hidakat, ahol minden autót töviről hegyire átvizsgáltak. Belgrádi források lapunk munkatársának elmondták: a döbbenetet híven mutatja, hogyhogy még a mobiltelefonhálózatokat is kika pcsolták. A belgrádi repülőtéren felfüggesztették a járatok indítását. A fontosabb internetes honlapokat sem lehetett elérni. A jugoszláv politikusok is megdöbbenésüknek adtak hangot. Miroljub Labusz, jugoszláv kormányfőhelyettes kijelentette: "Azt hittem , magunk mögött tudhatjuk a politikai gyilkosságok időszakát. Úgy látszik, tévedtem. Kiderítjük, mi állt a gyilkosság mögött. Elvárjuk a rendőrségtől, hogy minden szálat göngyölítsenek fel". Az Otpor (Ellenállás) szervezet szerint a merénylet egyértelmű bi zonyítéka annak, hogy Szerbiában az ellenőrizhetetlen bandák és bűnözők uralkodnak, akik a korábbi rezsim emberei". A merényletet számos ország, az Európai Unió és a NATO is nyilatkozatban ítélte el. Joschka Fischer német kijelentette: "a bűntett nem csa k Djindjics, az ember ellen irányult, hanem a térség demokráciája és stabilitása ellen is". Medgyessy Péter magyar miniszterelnök táviratban fejezte ki részvétét Zoran Djindjics halála kapcsán - közölte a kormány szerdai budapesti ülését követő sajtótájéko ztatón Gál J. Zoltán. A kormányszóvivő hangsúlyozta: Djindjicset Európaszerte a szerbiai reformfolyamat és átalakulás egyik vezéralakjaként a demokratikus értékek elkötelezett híveként tartották számon. A maffia áll a háttérben?
