Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-12
Személyes tapasztalata az, hogy minden szövetségben merülnek fel ilyen különbségek, és adódnak nehéz pillanatok, de biztos benne, hogy a transzatlanti viszonyban ezek meg fognak oldó dni. Ennek természetesen feltétele, hogy ezeket nyíltan ki is kell mondani. Németország nem tétlenkedik, hanem praktikus hozzájárulást ad a világban felmerülő biztonsági problémák megoldásához. Szerinte Berlinben semmiféle kétség nem merül fel az ország sz erepvállalásának folytatását illetően mind a terrorizmus elleni harcban, mind a transzatlanti szövetségben viselt felelősségvállalását illetően. Az ENSZ BT döntéséről Fischer leszögezte, a döntő különbség a német és az amerikai álláspont között az, hogy N émetország más sorrendben, más prioritások szerint látott volna hozzá az általa ugyanúgy létezőnek elismert, az iraki fegyverkezés jelentette probléma megoldásához. Emlékeztetett rá, hogy sem Koszovóban, sem Afganisztánban nem lehetett megkerülni a fegyver es beavatkozást, és ebből Németország ki is vette a részét. Azonban az ENSZ 1441es határozata Fischer szavai szerint kilátásba helyezi ugyan a katonai eszközt, de a leszerelés ellenőrzését az ellenőrök által kivitelezhető lehetőségnek ismeri el. Szavai sz erint Irak szorosabban ellenőrzött most, mint eddig bármikor, és bár így is jelent rizikót a nemzetközi közösség számára, de az valamelyest csökkent az eddigi ellenőrzés hatására. Kovács László lapunk kérdésére emlékeztetett, hogy Magyarország 1999ben le tt a NATO, és jövőre lehet az Európai Unió tagja. De sosem volt kérdéses a magyar diplomácia számára, hogy a NATO vagy az Európai Unió fontosabbe, ugyanis a kettő együtt garantálja az ország nemzetközi biztonságát és fejlődését. A külügyminiszter ezért ne vezte kívánatosnak az egység helyreállítását mind a NATOban, mind az Európai Unióban. Joschka Fischert tegnap fogadta Budapesten Medgyessy Péter kormányfő is. vissza Hárman írhatják alá a csatlakozási szerződést Magyar H írlap 2003. március 12. Szerző: Rockenbauer Nóra Csak a népszavazás után, de rendes parlamenti menetrend szerint hatalmazhatja fel a képviselőház a miniszterelnököt, a külügyminisztert és a főtárgyalót a csatlakozási szerződés aláírására. A határozati jav aslatról április 14én szavaz az Országgyűlés - ebben állapodtak meg a pártok az integrációs nagybizottság tegnapi ülésén. A szövegről a jövő héten még egyeztetnek a pártok. Tegnap az integrációs nagybizottság ülésén - melyen Kovács László külügyminisz ter és Bárándy Péter igazságügyminiszter is részt vett - az ellenzék felvetette, hogy a csatlakozási szerződés aláírásáról szóló határozati javaslatról a parlament csak az április 12i népszavazást követően tárgyaljon. Így azonban a szerződés április 16i athéni ünnepélyes aláírása előtt csak hétfő és kedd maradt volna a szöveg megvitatására és elfogadására, ráadásul négyötödös parlamenti többséget igénylő különeljárásban kerülhetett volna csak rá sor. Végül az a kompromisszum született, hogy a határozatte rvezetet időben benyújtják a parlamentbe, és így rendes eljárás szerint lesz idő annak megvitatására és esetleges módosítására. A végszavazásra azonban már csak akkor kerül sor, amikor a nép is igent mondott a csatlakozásra. Információink szerint a Fidesz azt is kérte, hogy a határozat szövege legyen emelkedettebb, ily módon méltóbb a történelmi eseményhez. A szövegről, amely egyébként Medgyessy Péter kormányfőt, Kovács László külügyminisztert és Juhász Endre főtárgyalót hatalmazza fel az aláírásra, jövő hé ten még egyeztetnek a pártok. Szili Katalin, a parlament elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: arra kérte a frakcióvezetőket, hogy március végéig jelöljék ki azt a 24 képviselőt, aki az aláírást követően megfigyelőként vehet részt az Európai Parlament (EP) munkájában. Valószínűleg az MSZP 10, a Fidesz 9, az MDF 3, míg az SZDSZ két főt delegálhat majd. A képviselők április 2427e közt európai parlamenti szakértők segítségével megismerkedhetnek a képviselői feladatokkal, jogosítványokkal. Erre szükség is lehet, mert olyanok is lehetnek közöttük, akik még sohasem jártak az Európai Parlamentben. Azok közül ugyanis, akik részt vettek az EP tavaly november 19ei bővítési vitáján, többen nem lesznek képesek vállalni a havi három héten keresztül háro mnapos strasbourgi, illetve brüsszeli elfoglaltsággal járó feladatot. Ezért kevés az esélye, hogy például az MDF ismét Dávid Ibolyát jelölje. Az európai parlamenti feladatok a hazai törvényhozás munkarendjére is hatással lesznek. A tervek szerint a strasb ourgi plenáris ülések idején Budapesten szünetelne az országgyűlési munka. Félő azonban, hogy ez
