Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-01
Ennél azonban sokkal nagyobb baj is fenyegeti az országot - mutatott rá Vadász Péter. Egy, több közvéleménykutató cég által is megerősített, felmérés szerint háromnegyed évvel ezelőtt még a magyar választópolgárok több mint 70 százaléka t ámogatta az Európai Uniós csatlakozást. Az elmúlt hetekben végzett megkérdezések viszont azt bizonyítják, hogy ezt az arányt mára "sikerült" 50, vagy talán még annál is alacsonyabb százalékra levinni. Pedig itt van a kezünkben egy nagyszerű "termék": Magya rország csatlakozása az Európai Unióhoz - mondta Vadász Péter. - A gyermekeink egy olyan világban élhetnének, amilyenről mi csak álmodtunk. Egy olyan világ, ahol tiszták az utcák, a nyilvános illemhelyek, ahol az emberek kisimultabbak, jól öltözöttebbek, m agabiztosabbak. Ott is szűnnek meg munkahelyek, de ott az emberek tudják, hogy nem lehet őket néhány hónapos munkanélküliséggel tönkre tenni, mert vannak tartalékaik. Vadász Péter egyebek mellett furcsállja, hogy az az ellenzék, amely gyakran emlegeti, h ogy már akkor az Európai Unióban gondolkodott, amikor a jelenlegi nagyobbik kormánypárt vezetői még a KGSTben, most érdekes módon bizonytalanságot kelt az emberekben. Nagy a baj - figyelmeztetett az alelnök , mert mindössze tíz hét van a csatlakozásról d öntő népszavazásig. Vadász Péter úgy véli, azok, akiknek az lenne a dolga, hogy népszerűsítsék az EUt és a csatlakozást, félénken, sután végzik a dolgukat. Nem ért egyet azzal, hogy ma is - az Orbánérában egyszer már köznevetségbe fulladt - levelezéssel próbálják népszerűsíteni az EUt. Ennek a hatékonysága ugyanis - állítja az évek óta az uniós csatlakozással foglalkozó szakember - jószerivel a nullával egyenlő. A levelek 99 százaléka akkor is a kukában landolt, s ez vélhetően most sincs másként. Ez az e ljárás legföljebb arra jó, hogy a lakosság azt számolgassa, megint mennyibe került egy ilyen akció. Vadász hibának tartja azt is, hogy bár meghirdették, a leveleket a parlament elnöke, a miniszterelnök és az államelnök írja alá, később kiderült, Mádl Feren c erre mégsem hajlandó. Így aztán a közgazdasági egyetem korábbi rektorának a kézjegye szerepel az iraton, akit bár a gazdasági élet szereplői nagyra tartanak, a választópolgárok döntő többsége sajnos mégsem ismer. A szakember az EUval kapcsolatos kérdése k megválaszolására létrehozott telefonközponttal sem értett egyet, mert tapasztalati azt mutatják, hogy az emberek többsége nem az Unióról kérdez, hanem arról, ami éppen a legjobban foglalkoztatja. Ha nem kap a számára megfelelő választ, a telefonálóval cs ak növekszik eggyel a sértett emberek száma. Arról a régi és téves beidegződésről már nem is beszélve, hogy a kormány által létrehozott szervezetek tisztviselői az eredményt, a hatékonyságot mindenek előtt és legfőképpen az elköltött pénz mennyiségével mér ik. Elkeserít az az önfelmentő hivatalos hozzáállás is, hogy az EU csatlakozást támogatók arányának csökkenése "természetes folyamat" - állította Vadász Péter. - Az sem mindegy ugyanis, hogy az "igen" aránya mekkora lesz. Annál is inkább, mert mindeddig egyetlen tagjelölt országban sem nyugodtak bele az alacsony támogatásba. Mindenhol az igenlők táborának növelésére törekszenek, és a támogatók száma több csatlakozó országban gyarapszik is. Nekem egyébként meggyőződésem, hogy Orbán Viktor, Áder János, vagy Deutsch Tamás is az EU csatlakozás hívei, de úgy gondolják, hogy ez a népszavazás legitimálná Medgyessy Pétert, és ez nem biztos, hogy jó. Rosszul hiszik, ha arra számítanak, hogy ha mi most nem lépünk be az Unióba, majd egykét év múlva megint hívnak. Le het, hogy erre legközelebb csak 15 év múlva kerül sor. Egyszerűen elmagyarázható az embereknek a különbség az EUbeli és az EUn kívüli élet között. Meg kell kérdezni, hogy mit akarnak: Budapest, Győr, Miskolc olyan legyen, mint Frankfurt am Main, Amszterd am vagy éppen Brüsszel, vagy olyan, mint Tirana, Lemberg, Kijev? Választani lehet, hogy azokhoz akarunk tartozni, akiknek mindenhová vízum kell, ahol nem épülnek utak, ahová nem megy a tőke, mert tart a bizonytalanságtól, vagy inkább mégis Európa élvonaláh oz csatlakozunk. Vadász Péter szerint az EU valószínűleg nem értené, hogy Magyarország miért nem akar csatlakozni. Ráadásul abban az esetben a schengeni határok is megváltoznának, ami jelentős módosításokra és többlet kiadásra kényszerítené az Uniót. Mel lesleg, akkor a magyar állampolgárok megintcsak legfeljebb álmodozhatnának a szabad mozgásról. Szó sem lehetne arról, ami most még reális jövőkép, hogy a magyar diákok nem is oly sok idő múlva 25 ország egyeteme között válogathassanak, és nem kell a többsz örösét fizetniük, mint uniós társaiknak, valamint a diplomájukkal is szerte Európában kereshetik a boldogulást. Angliában is jár majd a magyaroknak a betegellátás, és Németországban is szabadon vállalhatnak munkát. Természetesen a tőke is nagy ívben elkerü li majd az EUn kívül rekedt Magyarországot, és akkor fog csak igazán menekülni innen a beruházó, a befektető. A Magyarországnál jóval nagyobb Fehéroroszországba
