Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-05
Jugoszlávia: a név már a múlté Az EU még összetartja Szerbia és Montenegró államszövetségét NSZ • 2003. február 5. • Szerző: Pilcz Nándor Az ország fokozatosan, a neve egyik napról a másikra tűnik el: a 74 évvel ezelőtt született Jugoszlávia ho lnaptól már nem létezik. Az ország felbomlása már az 1990es évek elején megkezdődött. Az akkor két köztársaságból (Szerbia, Montenegró) megalakított Jugoszlávia megszűntét most az alapító atyák utódai szentesítették. A szerb parlament a minap már megsza vazta a szerb – montenegrói állam alkotmányát, amely egyben Jugoszlávia halálos ítélete. A dokumentumot Montenegró is jóváhagyta, tegnap a jugoszláv (szövetségi) állam parlamentje elé került a dokumentum. Abban az esetben, ha a szövetségi parlament is megsza vazza az alapokmányt – ami lapzártánk kor volt esedékes – , Jugoszlávia jogilag megszűnik létezni. Helyébe a spártai egyszerűséggel Szerbiának és Montenegrónak nevezett ország lép. A délszláv háborúk egy évtizede után megmaradt ország nem tagköztársaságai érdekéből, hanem külső nyomásra, a tov ábbi balkáni bonyodalmaktól irtózó Európai Unió komoly segédletével folytathatja várhatóan rövid utóéletét. Montenegrót csak Brüsszel erőfeszítései térítették le a teljes függetlenedés útjáról, ám ez a körülmény sem garantálja, hogy a két köztársaság nem s zedi szét az új államalakulatot a „bejáratásra” előirányzott három év múltán. Három év után népszavazáson dönthetik el a köztársaságok, hogy a függetlenséget akarjáke vagy az addigi államformát. A világviszonylatban egyedülálló államalakulat leginkább ko nföderációra emlékeztet. Szerbia és Montenegró két egyenjogú területiközigazgatási egységként és államközösségként fog működni, amelyben az állampolgárok (a szavazati jogot kivéve) ugyanazokat a jogokat élvezik mindkét köztársaságban. Az új államot öttag ú minisztertanács (kormány) irányítja, élén az államfővel, aki egy személyben a kormányfő is. Mindannyiuk mandátuma négy évre szól, csakúgy, mint a 126 képviselőből álló egykamarás parlamenté, amely az ország (régiúj) közigazgatási központjában, Belgrádba n fog működni. A minisztertanács úgyszintén Belgrádban kap helyet, de az államközösség bírósága a montenegrói fővárosban székel majd. Az eddigi közös (szövetségi) kormányintézmények többsége megszűnik, helyüket a köztársaságiak veszik át. Közös lesz ugyan akkor a zászló, a címer, a himnusz és a hadsereg is, de a tagköztársaságoknak joguk lesz nemzetközi kapcsolatok fenntartására, nemzetközi szerződések aláírására, és arra is, hogy saját külképviseletet nyissanak. Az országot a két tagköztársaság rotációs al apon képviselteti az ENSZben, az EBESZben és az Európa Tanácsban. Három év múlva népszavazás következik. Ha Montenegró és Szerbia is kihátrál a délszláv államszövetségből, azt valószínűleg senki sem fogja igazán bánni. A „közös állam” viszont addig is p róbálkozhat az euroatlanti integrációs tagság feltételeinek teljesítésével. vissza Újvidék, 2003. február Csempészik a magyarigazolványt?
