Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-28
Az Európai Unióról tanácskozott Magyarország összes polgármestere Az Európai Unióhoz való csatlakozás fontos eleme, hogy állampolgárainak érdemes legyen szülőhelyükön maradni - a vidéki fiatalok otthon dolgozhassanak, kultúrálódhassanak. Persze fontos, hogy a magyarok utazzanak és tanuljanak az EU tagországaiban, de mindenképpen térjenek haza - mondta a miniszterelnök az önkormányzati EUcsúcson. Hogy ez megvalósulhasson, ahhoz kérte Medgyessy Péter Magyarország összes polgármesterének se gítségét. A tanácskozáson az Európai Bizottság elnöke, Romano Prodi az EU zászlaját nyújtotta át Magyarország legidősebb és legfiatalabb polgármesterének. A kormányfő meggyőződése szerint a köztársaság nem intézmények, jogok, szimbólumok rendszere, hanem a több mint 3000 magyar település. "Nagyon szoros tárgyalássorozaton vagyunk túl, de ezek lezárultak, most már nem a diplomatáké és a politikusoké a szerep, hanem többek között az önkormányzatoké, hiszen nekik kell tájékoztatni a lakosságot az európai köz össégről" - mutatott rá Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke. Prodi szavaival egybecsengően Medgyessy az EUnépszavazás, illetve az Unióval kapcsolatos tájékoztatás elősegítésére kérte fel a polgármestereket, hiszen az önkormányzatok lesznek azok, aki k majd - a helyi ügyek alapos ismeretében - a leghatékonyabban használhatják fel a különböző EUs forrásokat, fejleszthetik a településeket. A kormány az Európaterv részeként ötmilliárd forintos kerettel önkormányzati alapot hoz létre, amely segít abban, hogy a települések könnyebben és eredményesebben juthassanak uniós pénzügyi forrásokhoz. De - hívta fel a figyelmet Medgyessy - hiba lenne az EUban csak egy pénzeszsákot látni, hiszen az uniós csatlakozás után nemcsak egy gazdasági, de egy eszme, egy sze mléletrendszer részévé válik Magyarország. Aki járt már egy finn vagy egy német faluban, az rácsodálkozhatott a rendezett utcákra, a virágos erkélyekre. Ezt az igényességet kell Magyarországnak is elsajátítani, hogy jusson idő a porták, a települések csinosítására. Viszont, hogy erre legyen energiánk, az EUval vállvetve jobb életkörülményeket kell a kormánynak teremtenie - mutatott rá Medgyessy. Tény, Budapesten az egy főre eső nemzeti jövedelem m eghaladja egyes uniós tagállamokét, ám Szabolcsban csupán egynegyede, Borsodban vagy Békésben pedig egyharmada az uniós átlagnak. Ezeket a régiókat mindenképp fel kell zárkóztatni. Ez egyfelől infrastrukturális, EUpénzekből megvalósítható fejlesztésekkel, másfelől erős, összetartó helyi közösségek kialakításával oldható meg. Hiszen ha valaki helyben dolgozhat, tanulhat, kultúrálódhat, nem fog elkívánkozni a szülőföldjéről. Ehhez azonban át kell szabni az önkormányzatok finanszírozásának és a közigazgatás nak a rendszerét. A rendszerváltás után ugyan decentralizálták a különböző hatósági feladatokat, de az ezek ellátásához szükséges pénzek elosztását nem. Így mintegy 2090 tízezernél kisebb lélekszámú falu zöme kénytelen saját vagyonát felélni, és ezzel együ tt jövőjét is. Ezt a folyamatot a kormány jelenlegi erőfeszítésein kívül majd az EUs pénzekhez hozzájutó régiók fordíthatják meg. Időnként számon kérik rajtunk, hogy miért nem számolunk be az EUcsatlakozás hátrányairól. Azért, mert ilyenek nincsenek. N ehézségek persze adódnak, és a kormánynak az a felelőssége, hogy ezekről őszintén tájékoztassa a lakosságot - mondta Kovács László külügyminiszter. Kiemelte, igaz, hogy az EU szűkmarkúbb volt, mint Magyarország remélte, de az elért eredményeket botorság le nne az előző kormány álmaival összevetni. Ma Magyarország gazdasági teljesítménye körülbelül fele az EU tagállamok teljesítményének, de a különbség évről évre csökken, hiszen hazánk körülbelül 350 millió euróval többet fog visszakapni az európai közösségtő l, mint amennyit majd befizet annak kasszájába. El kell mondani - jelentette ki Kovács , hogy az árak nem emelkednek drasztikusan, hiszen sok területen már elértük az egyes EUországok árszínvonalát, így a bérek és a nyugdíjak felzárkóztatására kell konce ntrálni; hogy a szigorúbb - például élelmiszerhigiéniás szabályok - a jobb életminőséget garantálják; hogy egy globalizált világban Magyarország egyedül képtelen lenne érdekeit érvényesíteni; hogy az Unió határa nem választja el hazánk polgárait a szomszéd os országok kisebbségi magyarjaitól. Nagy B. György vissza