Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-28
Prodi négyszemközt is tárgyalt Mádl Ferenc köztársasági elnökkel és Medgyessy Péterrel. A kormányfővel folytatott megbeszél ések után megerősítette, hogy az EUn belüli heves Irakviták miatt a bővítés nem szenved késedelmet. A közös külpolitikáról szólva ugyanakkor kifejtette: a barátságot növelni kell Amerikával, de mindig az egységes Európa alapgondolatából kiindulva. (Prodi korábban bírálta a Medgyessy által is aláírt „nyolcak levelét”. – A szerk.) A bizottsági elnök elismerte, hogy érzékeny pillanatban érkezett Magyarországra, hiszen az unió nehéz helyzetbe került a közös külpolitikai álláspont kialakításakor. A tizenöt EUtagállamban is elmondjuk majd a bővítés mellett szóló érveinket – szögezte le a találkozó után Medgyessy. vissza Magyar konventjavaslat a kisebbségi bizottságra NSZ • 2003. február 28. • Szerző: Brüsszeli tudósítónktól Több magyar javaslat vitáját is megkezdte az EU jövőjével foglakozó konvent tegnap Brüsszelben. Balázs Péter, a magyar kormány konventes küldötte indítványozta, hogy a belépő országok a csatlakozási szerződés aláírása (április 16.) után teljes joggal vehessenek részt az uniós alkotmányozás munkájában, s a döntéseket hozó, majdani kormányközi konferencián (KKK) is. A KKK ne kezdődjön szeptember elejénél korábban, és ne érjen véget az új tagállamok 2004. május elsején esedékes belépése előtt, hogy a jövőről döntő végszavazásokon is teljes legyen az egyenjogúság. A javaslathoz csatlakozott a két másik magyar küldött, Szájer József (Fidesz) és Vastagh Pál (MSZP) is, valamint több más ország képviselője. Szájer tegnap Brüsszelben ismertette javaslatát arról, hogy az EUban alakuljon nemzeti és etnikai kisebbségek bizottsága. Ez, a régiók és a szociális bizottsághoz hasonlóan, konzultatív jogkörrel bírna a közlekedés, az oktatás, a kultúra, a szociálpolitika, a foglalkoztatás, a szakképzés, a közegészségügy, a környez etvédelem és az esélyegyenlőség segítése terén az uniós jogalkotásban és végrehajtásban. A testület részben megoldaná azt a problémát, hogy az EUnak gyakorlatilag nincs kisebbségvédelmi jogrendje és politikája a polgári egyenjogúság elvárásán kívül. Száje r szeretné, ha az uniós alapdokumentumokba is bekerülne az etnikai sokszínűség védelme, vagy – ha lehet – a kisebbségi lét hátrányait ellensúlyozó kedvezmények joga is. A tegnapi, brüsszeli sajtóértekezleten megjelent Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke is , sürgetve, hogy a cigányság is kapjon intézményes képviseletet az unióban. Lapunk kérdésére válaszolva elmondta: továbbra is szorgalmazzák, hogy Roma Központ nyíljon Brüsszelben. A konvent több mint ezer módosító indítványt kapott az uniós alkotmány első tizenhat pontjának tervezetéhez. A szövegnek júniusig kellene elkészülnie. vissza Pozsonyi egyeztetés Kovács és Kukan a kedvezménytörvényről tárgyalt NSZ • 2003. február 28. • Szerző: Szilvássy József A mai tartalmas és ősz inte eszmecserénk hozzájárult ahhoz, hogy a kedvezménytörvénnyel és a módosításra váró jogszabállyal kapcsolatos álláspontjainkat részletesen kifejtsük, és ezzel eloszlassuk a kétoldalú kapcsolatokat zavaró félreértéseket és feszültségeket – jelentette ki Eduard Kukan, a szlovák diplomácia vezetője, miután Pozsonyban találkozott Kovács Lászlóval. Kovács László tegnap Pozsonyban kifejtette: a külügyminiszteri tárgyalás célja elsősorban az volt, hogy ismertesse a szlovák féllel azokat az elveket, amelyek al apján elkészült a magyar jogi norma módosított tervezete. – A kedvezménytörvényt a magyar parlament hagyta jóvá, a budapesti törvényhozás fogja módosítani, ezért érvényesítéséhez nincs szükség államközi egyezségre. Ugyanakkor ez a jogi norma a szomszédos o rszágokban élő magyar nemzeti közösségeknek nyújt kedvezményeket, ezért fontos, hogy a törvényt az ottani kormányok jóváhagyólag tudomásul vegyék – hangsúlyozta. – Miként az is lényeges, hogy a dokumentum megfeleljen az európai normáknak, és Magyarország e urópai uniós csatlakozása után se kelljen rajta módosítani – mondta Kovács.
