Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-03
Harmadik alapvető ellentmondás Orbánék nemzetpolitikai stratégiájában az EUnépszavazás támogatásának tartós lebegtetése. Ez valójában az elutasításnak felel meg, hiszen a kormányoldal az igenre sza vaz. Pusztán ellenzéki pártérdekből nem lenne szabad sem a népszavazás eredménytelenségére, sem valószínűtlen sikertelenségére (a csatlakozás elutasítására) spekulálni a jobboldalon. Tegyük fel számos bizonyíték ellenére, hogy Orbán Viktor és csapata nem k ormánybuktatásban gondolkodik idén tavasszal, hanem a következő választások megnyerésére készül, és a népszavazást is szavazók toborzására használja. Milyen szavazótábor gyűjthető egybe, ha a zászlókon ennyire kétes jelszavak (az EU, a NATO, a jószomszédi kapcsolatok iránti fenntartások) lobognak? Természetesen a nacionalista elzárkózás köré rendeződik az így felállított jobboldal. Ez azonban szükségszerűen a társadalmi, pártpolitikai megosztottságot a nemzeti szembenállás, a kettészakadás irányába sodorja. Megosztó nemzetpolitikai stratégiával fiatal demokráciánk egésze is veszélybe kerülhet, egyben kizárhatjuk önmagunkat az európai és a világközösségből. Magyarország elzárkózó nemzetstratégiával egyszerűen nem fejlődhet, mert ehhez minden adottságunk hiány zik. Történelmi és geopolitikai értelemben is nyitott ország vagyunk - ezt a tényt a XX. században minden magyar megtapasztalhatta, megtanulhatta. Most egy páratlanul kedvező történelmi lehetőségünk adódik, hogy nyitottságunkat a jó oldalon hasznosítsuk. E z a jó értelemben felfogott nemzetstratégiánk egyedüli helyes és reális érvényesítését szavatolja. KeletKözépEurópában azonban nem lehet végzetes következmények nélkül tévedni, különösen nem a magyar politikusoknak. Magyarország népek (és hadak) országút ján fekszik, sohasem lehetett elszigetelt zárvány a világban. Ha vezetői rosszul döntöttek, a nemzet sorsát és létét kockáztatták. Orbán Viktor felvállalt elődei (Tisza István, Bethlen István stb) ezt az országot kétszer is tragikusan megbuktatták az elhi bázott politikájukkal. Harmadszor semmi hasonlóval nem kísérletezhetünk, a magyar nacionalizmus esélye örökre megsemmisült. Nemzetpolitikai stratégia a közös Európa vállalása lehet, még akkor is, ha az európai értékrend követése nekünk (is) nehézségeket ok oz. Jó volna a jobboldalon időben ébredni és jól dönteni. vissza Bilecz Endre Markó Béla újabb négy évig vezetheti az RMDSZt Elsöprő többséggel választották meg tegnap újabb négy évre az RMDSZ elnökének a posztért amú gy egyedül induló Markó Bélát. A szövetség vezetésével szemben állók között csak nagygyűlésként emlegetett szatmárnémeti kongresszus döntött az eddig Tőkés László által betöltött tiszteletbeli elnöki pozíció törléséről. Az erről folytatott vitával egy időb en amúgy a püspök a város másik felében egyházkerülete közgyűlését vezette. Az RMDSZnek május 31éig meg kell tartania a belső választásait. "Amikor a héten Tőkés László bejelentette, hogy felfüggeszti tiszteletbeli elnökségét, és nem vesz részt a kongre sszuson, lényegében minden eldőlt" - állította az RMDSZ vezetésének egyik tagja alig néhány órával azelőtt, hogy a küldöttek megkezdték volna az alapszabályzat módosításának vitáját a szövetség kongresszusán. Eközben úgy egy kilométerrel odébb, Szatmárnéme ti úgynevezett "Láncos" templomában a püspök a királyhágómelléki református egyházkerület közgyűlését nyitotta meg, hogy - mint fogalmazott - ott a nemzetpolitika stratégiai kérdéseiről vitatkozzanak. Az RMDSZ belső ellenzéke fő erejének tartott - bár egy es szakértők szerint mostanra ugyancsak a szétesés felé haladó - Reform Tömörülés Platform elnöke, Toró T. Tibor ezen a gyűlésen a "néhány száz méterre ülésező egykori harcostársak félrevezetett vagy átállt seregéről" beszélt, akik "szétrombolják az önkorm ányzati modellt". Az egyházi közgyűlés többek között módosítás nélküli státustörvényt, külhoni vagy kettős állampolgárságot, idővel felsőházi képviseletet s a mindenkori államfőnek a határon túli magyarok fölötti védnökségét kérve üzent Magyarországra, de kérésekkel fordult a románokhoz is, javaslatokat tett az alkotmány módosítására, és végül a tiszteletbeli elnök pozíciójának megőrzését követelte az RMDSZkongreszszustól.. E kérés azonban hatás nélkül maradt, a szövetség több mint négyszáz küldötte közül szombat este mindössze hatvannyolcan mondtak nemet, s kilencen tartózkodtak, amikor dönteniük kellett arról, töröljéke az alapszabályzatból a tiszteletbeli elnökre vonatkozó fejezetet.
