Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-20
valamint a versenypolitikára és versenyjogra) olyan döntéshozatali rendszer van érvényben, amely többségi szavazás esetén megakadál yozza azt, hogy a nagy országok egyoldalúan ráerőltethessék akaratukat a kis tagállamokra. A végül is sikeres 2002 őszi ír népszavazás után 2003. február 1én hatályba lépett Nizzai Szerződés fenntartotta, sőt tovább erősítette a kis országok érdekeinek a védelmét. A kis országok lakosságarányosan olyannyira felülreprezentáltak az integrációs döntéshozatali szervekben (Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Parlament), hogy az már sok szakértő szerint a demokrácia határait súrolja. A jelenlegi 1 5 tagú Európai Unióban a tagállamok összesen 87 szavazattal rendelkeznek. A minősített többséghez 62 szavazatra van szükség akkor, ha a Bizottság javaslatáról döntenek. Ha nem a Bizottság terjeszti elő a javaslatot, akkor a 62 szavazatot legalább 10 ország nak kell összeadnia. (A 15 tagállamból 5 minősül nagynak.) A Nizzai Szerződés ezeket a garanciákat az újonnan felvett, illetve felveendő tagállamokra is kiterjesztette. A 27 tagú Európai Unió Tanácsában (2004ben még csak 25 tagú lesz a testület, mert Ro mániát és Bulgáriát később, várhatóan 2007 után veszik fel az EUba) a kis országok akarata ellenére nem lehet fontos döntéseket keresztülvinni. A kis államok megnövekedett alkupozícióját érzékeltei, hogy amíg a kibővült Európai Unió lakosainak háromnegyed e jut a hat nagy országra (NSZK, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország), és a fennmaradó egynegyed a többi 19 kis államra, addig az Európai Unió Tanácsában a 6 nagy ország a szavazatoknak mindössze 49,3 százalékát t udhatja magáénak. A kis tagállamok felértékelődését más szempontból jelzi, hogy amíg a 82 millió lakosú NSZK 29 szavazattal fog rendelkezni a 27 tagú Európai Uniós Tanácsban, addig a 10 milliós Belgiumnak 12, az alig 4 milliós lélekszámú Írországnak pedig 7 voksa lesz. A kis és a nagy országok közötti aszimmetria az Európai Parlamentben is érvényesül az előbbiek javára. Amíg az NSZKban vagy az Egyesült Királyságban 800 ezer szavazatra lesz szükség egy európai parlamenti képviselő megválasztására, addig L uxemburgban kevesebb, mint 80 ezerre. Ráadásul a lakosság számától függetlenül mind a 25 tagállamnak joga van biztost delegálni az Európai Bizottságba. Minden biztosnak egy szavazata lesz az ún. bizottsági kollégiumban, amely az Európai Bizottság irányító szerve. A biztosok ugyan közösségi érdekeket képviselhetnek csak, nemzeti érdekeket nem, a kis EUtagállamok mégis körömszakadtáig ragaszkodnak ahhoz, hogy miden tagállamból legyen egy biztos a Bizottságban. Ez nyilvánvalóan nem függetleníthető attól a tén ytől, hogy a kis országok a Bizottságban, mint nemzetek feletti szervben látják jogaik és érdekeik hatékony védelmét, főleg harmadik, kívülálló országokkal szemben. Terjedelmi okokból nem lehet ebben a cikkben elemezni azokat a technikai és egyéb döntéshoz atali problémákat, amelyek a bizottsági kollégium felduzzadásával jelentkeznek. A közösségi szintű monetáris politikáért felelős Európai Központi Bank legfőbb irányító szervében, a Kormányzótanácsban nem érvényesítették a súlyozott szavazatok elvét. A ki s országok jegybankelnökeinek ugyanúgy egyegy szavazata van, mint a német vagy a francia jegybankelnöknek, országaik lélekszámától és gazdasági potenciáljától függetlenül. Ugyancsak az egy ország egy szavazat elvet alkalmazzák az Európai Unió második pill érjében formálódó, az utóbbi időben egyre erősödő közös kül- és biztonságpolitikában. A demokrácia sérelmére, az államok közötti egyenlőtlenség aláásására hivatkozva a kis országok hevesen ellenzik azt a spanyol és brit támogatást is élvező francianémet javaslatot, amely a Bizottság elnöke mellett még egy állandó tisztséget kíván létrehozni az Európai Tanács elnöke személyében. Az állandó elnök kétségtelenül javítaná az Európai Tanács munkájának a folyamatosságát a jelenlegi rendszerrel szemben, amelyben félévente másmás tagország kormány- vagy államfője tölti be az elnöki funkciót. Magyarország és a többi tagjelölt a csatlakozási tárgyalásokon a Bizottság és a tagállamok egységes frontjával állt szemben, alkuereje és mozgástere az EUcsatlakozás felté teleink a módosításában minimális volt. A taggá válás után sok területen (így például a külgazdasági politikában) a magyar érdekek képviseletét az Európai Bizottság veszi át. Az Európai Unión belüli ügyekben Magyarország hatékonyan lesz képes érdekeit önál lóan is, főként pedig a hasonló adottságú kis országokkal együttműködve képviselni. Az integráción belüli érdekképviselet hatékonysága az Európai Parlamentbe választott magyar képviselők
