Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-20
a mezőgazdasági támogatások rendszerének eltérő értelmezése miatt, és a Leszek Miller miniszterelnök vezette balközép kormánynak, bír álói szerint, újabb engedményeket kellett tennie. A közvetlen mezőgazdasági támogatások végleges formába öntése, miszerint a brüsszeli pénzeknek csak egy részéből kaphat valamennyi termelő - és a támogatás jelentős részét az EUban is segítségben részesít ett ágazatok, például a búzatermelés, illetve a marhatenyésztés kapják , a koalíciót is válságba sodorta. A paraszti érdekek képviseletét céljának tekintő Lengyel Néppárt (PSL) néhány vezető tisztségviselője január végén azzal fenyegetőzött, hogy a nagyob bik kormányerő, a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) tárgyalási tehetetlenkedése miatt a PSL kivonul a kormányból. A helyzet súlyosságát bizonyítja, hogy a bejelentés hatására a lengyel EUtagságra spekuláló külföldi befektetők egy része megriadt, és e miatt átmenetileg gyors esésnek indult a zloty árfolyama. A válságnak Jaroslaw Kalinowski, a mezőgazdasági miniszteri tisztséget betöltő PSLelnök vetett véget, amikor közölte, a Brüsszellel kötött kompromisszum megfelel Lengyelország és a lengyel paraszt ok érdekeinek. Kalinowski és pártja egyébként nem először fenyegetőzött a koalícióból való kilépéssel: tavaly decemberben, amikor a keletközépeurópai országok vezetői a koppenhágai EUcsúcson alkudoztak a belépés feltételeiről, a PSL kilátásba helyezte, ha a kompromisszum nem elég jó, a párt elhagyja a koalíciót. Az EUcsatlakozást elvből elvetők ellen is hadakoznia kell Millernek. A legveszélyesebb ellenfél az Andrzej Lepper vezette Önvédelem (SO), amely február első felében útzárlatok sorozatával igyek ezett elérni a tejtermelőknek és sertéstenyésztőknek adott állami támogatás emelését, illetve a "lengyel paraszti érdekeket semmibe vevő" EUval szembeni ellenérzés fokozását. A több helyen tömegverekedésbe torkolló blokádok láttán a kormány végül engedni kényszerült: Varsó 50 ezer tonna sertéshúst vásárolt fel a gazdáktól a piaci ár másfélszereséért. A tervek szerint június elején megrendezendő EUnépszavazás közeledtével az integrációt ellenző erők újabb médiumot alapítottak. A négymillió ember által hal lgatott katolikus Radio Maryja adót üzemeltető pap, Tadeusz Rydzyk engedélyt kapott egy műholdas tévéadás indítására. Bár a lelkész nem nyilatkozott a Trwam (Követlek) névre keresztelt adó műsorairól, az mindenképpen sokatmondó, hogy a Radio Maryja folyama tosan azt ismételgeti: az EU szolgasorba taszítja a lengyeleket, és aláássa a hagyományos családi értékeket. Elemzők szerint Rydzyknek és rádiójának jelentős szerepe volt abban, hogy a 2001 szeptemberében tartott parlamenti választásokon - első alkalommal - bejutott a szejmbe az ultrakatolikus Lengyel Családok Ligája nevű párt. A fő veszélyt azonban - vélik lengyel politikusok - nem a "nem"pártiak, hanem az érdektelenek jelentik, hiszen a népszavazás nem lesz érvényes, ha nem vesz részt rajta a választójo ggal rendelkezők több mint fele. "Lengyelországban hagyományosan alacsony a referendumokon való részvétel, még az a voksolás sem volt érvényes, amelyen az 1997ben életbe léptetett új alkotmányt kellett volna elfogadni" - mondta a HVGnek Tadeusz Iwinski, a varsói miniszterelnöki hivatal államtitkára, aki szerint a koppenhágai csúcson elért kompromisszum alkalmas arra, hogy meggyőzze a lengyeleket a tagság hasznosságáról. "Úgy vélem, kilencven százalékban elértük céljainkat, bár a tárgyalásoknak nem tett jó t, hogy azokon nem értékekről, hanem anyagi kérdésekről folyt a vita" - hangsúlyozta a lengyel politikus. Danuta Hübner lengyel Európaügyi miniszter is az érvénytelenség veszélyét tartotta valódi gondnak, emlékeztetve rá: a korábbi népszavazások annak el lenére is kudarcot vallottak, hogy az előzetes felmérések szerint a lengyelek többsége részt kívánt venni a referendumon. "A kampány célja most az, hogy a támogatókat rávegyük arra, a voksoláson való részvétellel is erősítsék meg akaratukat" - mondta Hübne r egy budapesti sajtóbeszélgetésen. Hozzátette, a részvétel szempontjából akár hasznos is lehet a tagságról folyó heves vita. A legújabb közvéleménykutatások egyébként 70 százalék körülire teszik a voksolási készségüket kinyilvánítók arányát. Semmit sem akarnak a véletlenre bízni Millerék a jelek szerint. A parlament két háza a múlt hét végén elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy akár kétnapos legyen a referendum. Wlodzimierz Cimoszewicz külügyminiszter szerint a meghosszabbított v oksolási idő elégséges lehet az
