Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-18
bizonyos csapatmozgásokra általános út, vasú t- és légtérhasználatot kér Magyarországtól. Ebben az időpontban a brüsszeli NATOtanács naponta többször is összeült, hogy megoldást találjon "Törökország megsegítésére”, vagyis Patriot rakéták, Awacs repülőgépek és vegyvédelmi alakulatok biztosítására ar ra az esetre, ha Törökországot Irak felől bármilyen támadás érné. Bródi Gábor a szóbeli jegyzéket elolvasva azonnal úgy vélekedett, hogy ez a kérés kérharmados parlamenti felhatalmazást igényel. Ezt joggal tette, hiszen az akkori jegyzékben még általános megfogalmazások szerepeltek a csapatok áthaladásáról. Nem volt világos, hogy Törökország NATOmegsegítéséről vane szó, vagy e csapatok akár Irak ellen is bevethetők. Tizennegyedikén, pénteken összeült a kormány. Az ülésen Juhász Ferenc védelmi miniszter felhatalmazást kapott, hogy tárgyaljon a parlamenti pártokkal az amerikai kérésről. A jogi vita során Bárándy Péter igazságügyminiszter álláspontja volt perdöntő, aki egyértelműen úgy vélekedett, hogy az amerikai kérés (amely akkor még hivatalos írásbeli jegyzék formájában nem érkezett meg) nagy valószínűséggel nem hivatkozik majd a NATOkeretekre, és a megfogalmazás alapján ezek a Magyarországon átvonuló csapatok nagy valószínűséggel harci cselekményekben is részt vehetnek. És mivel nem NATOakcióról van szó, a csapatmozgásokat nem elegendő a 190/2000es kormányrendelet alapján engedélyezni, hanem parlamenti döntés kell hozzá. Ez a jogszabály csapatmozgásnak nevez minden olyan tevékenységet, amelynek során fegyveres erők alaprendeltetésük gyakorlására vagy végrehajtására mozognak. Nem csak hadgyakorlatra tehát. És a rendelet szerint erre a kormány adhat engedélyt. Hallgatás és pontosítás A kormányülés utáni sajtótájékoztatón mindenesetre a kormányszóvivő még azt mondta, hogy a kormányhoz nem érkezett il yen kérés. Ez annyiban igaz volt, hogy az amerikai nagykövetség hivatalosan csak 15én juttatta el az immár pontosított felkérést, amely a légtér, a vasutak és az utak igénybevételét kérte. A kormány illetékesei ezt elolvasva azonban még mindig nem látták egyértelműen, hogy csak és kizárólag Törökország védelme érdekében mozognánake a csapatok. Ezért pontosítást kértek az USA követségétől. Miután ez megérkezett, és egyértelműen csak Törökországra vonatkozóan, a kormány el is készítette országgyűlési határo zati tervezetét. Brüsszelből közbeszólnak Ekkor azonban, vasárnap este fordulópont történt: Brüsszelben, a NATOtanács védelmi tervezési bizottságában megegyeztek arról, hogy a NATO segítséget nyújt Törökországnak. (Belgium és Németország feladta ellen kezését, Franciaország pedig, miután kilépett a NATO katonai szárnyából, a tervezésben nem vesz részt.) Ezért aztán tegnap reggel a kormány a már szétküldött tervezetet kénytelen volt felülírni. Ráadásul két külön javaslatot készített. Az elsőben már egyér telműen a NATOkérésre megvalósuló csapatmozgás szerepelt. A másodikban a kormány általános felhatalmazást akart kérni a parlamenttől arra: amennyiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyértelműen egy Irak elleni katonai akció mellett döntene, akkor Magyarország e célra átengedi légterét, út- és vasúthálózatát. Tegnap reggel ennek megtárgyalására összeült a házbizottság, benne a négy parlamenti párttal. Tizenegy órakor, az alig egyórás ülés után mind a négy párt képviselői úgy jöttek ki az ülésteremből, hogy létrejött a megállapodás. Valóban: valamennyi frakció támogatta a házszabálytól való eltérést, hogy az Országgyűlés még aznap megtárgyalja a Törökországba irányuló katonai szállítmányokról szóló határozati javaslatot. Először négypárti egyetértés Amin t azt a Fidesz biztonságpolitikusa, Simicskó István elmondta, a kormánypártok elfogadták a feltételeiket. E szerint a magyar közutak, vasutak és légtér rendelkezésre bocsátása kizárólag a NATO alapszerződésének negyedik cikkelye – a tagországok határain ki alakuló politikai instabilitás jelentette kihívásokról szóló – alapján történik. Ezenkívül csak a NATO és a szövetségbe meghívott államok szállítmányairól lehet szó, amelyek kizárólagos célja Törökország védelme. Végül ellenzéki követelésre a hozzájárulásn ak szabtak időkorlátot is, az év végét.
