Reggeli Sajtófigyelő, 2003. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-02-01
megfogalmazott módosításokat. Tudtuk, hogy ebben a kérdésben mindig lesznek kisebbnagyobb akadályok, nekünk éppen ezért együttesen feladatunk - ahogy ez a diplomáciában szokás - hogy ezeket a nehézségeket megoldjuk. Ehhez viszont folyamatosan kell egyeztetni a szakértő kkel, a határon túli magyarokkal és az Európai Unió politikusaival. A határon túli magyarság kényes helyzete ugyanis sajátos, amit a kedvezményekről szóló speciális törvény tud kezelni: egyedi helyzet Európában a miénk, hogy ugyanis Magyarország a saját ne mzetrészeivel, saját honfitársaival határos. - Mennyire kell figyelembe venni az Európai Unió intencióit, hiszen a közösségnek Magyarország is hamarosan tagja lesz? - Ha az érintettek nem vitáznak, hanem szót értenek egymással, szükség sincs intenciókra. A 2001 decemberében aláírt OrbánNastase megállapodásból is kiderül: a román kormány nem vitatja a határon túli magyarok kedvezményeiről szóló törvény jogalapját és létjogosultságát. Kifogást a végrehajtás kapcsán fogalmaztak meg. Emellett a rövid idő alat t begyűjtött tapasztalatokat is megpróbáljuk a törvénymódosításnál hasznosítani. Mindez azt szolgálja, hogy hozzájárulhassunk ahhoz, hogy a határon túli magyarság - amely nem tehetett arról, hogy a földrajzi határ átlépett a feje fölött - élhessen olyan jo gaival, amelyeket a nemzetközi jog és az egyetemes kultúra jogként biztosít számukra. Az elmúlt időszak megmutatta, hogy az emberek élni akarnak ezzel a jogukkal. Nagyon megnőtt az igény a határon túli magyarok kedvezményeit biztosító "magyar könyv" iránt. Nagy a bizalom részükről és nyugodt lelkiismerettel mondom - hiszen négy éven keresztül, mint igazságügyminiszter, a kisebbségekért is felelős voltam , ha bármely magyarországi kisebbségnek az anyaországa ilyen javaslatot tett volna, akkor örömmel üdvöz öltem volna. Nálam nincs kettős mérce. Nem tudom másként megítélni azokat, akik hazánkban kisebbségi sorsban élnek és ragaszkodnak az anyaországgal való kapcsolattartásukhoz, legyen az kulturális identitásbeli, akár oktatási, utazási vagy egyéb feltételek bővítése. Bárkinek jó szívvel kívánom, hogy a Magyarországon élő kisebbségek anyaországai tegyenek ilyen gesztust, ahogyan számomra természetes volt, hogy a mi országunk megtette ezt határon túli honfitársainknak, akik megszenvedték a 20. század történelmé t. - A kedvezménytörvény - amiképpen minden törvény - a parlament elé kerül. Ahol általában igen éles a szembenállás. Láte arra esélyt, hogy változik a parlamenti hangnem, illetve a pártok közötti együttműködés? - Lenne mit tanulni az elmúlt négy parlame nti ciklusból. Minden parlamenti pártnak volt már kormányzati és ellenzéki tapasztalata is. Volt alkalom megtanulni, mikor, milyen lehetőségei vannak. Az elmúlt négy évet nagyon rossz példának tartom, ami az ellenzéki magatartást illeti. Folyamatosan sodró dunk egy olyan állapot felé, amikor az ember joggal teszi fel a kérdést, mi lesz ennek a vége? Ugyanis Magyarországon sokan megengedhetik magunknak azt, hogy nagyot mondjanak, túlozzanak, a bolhából elefántot csináljanak, hogy megsértődjenek, hogy ne fogad ják a másik köszönését. Ám aki közéleti szerepet vállal, annak semmilyen körülmények között sem szabad elfelejtenie a nemzet sorsa iránti felelősséget, az emberek életkörülményeinek javítását, a személyes példaadást, és hogy érteni kell a szóból. Az érvelé snek kell nagyobb teret kapnia. Rendkívül fontos, hogy a következő időszakban változtassunk az elmúlt 45 évben kialakult politikai légkörön, hogy legyen lehetőség a normális párbeszédre. Folytatódik az a helyzet, hogy teljesen mindegy, mit csinál a politi kai ellenfél, az rossz. Aktuális piranhaharcok folynak, miközben észérvekre már senki nem akar odafigyelni, mert egymás túllicitálása vált a politikai élet központi témájává. Amit az előző kormány csinált, azt lenullázzák, és amit az aktuális kormány csin ál, azt felértékelik. - Parlamenti alelnökként mit tehet azért, hogy kialakuljon legalább valamilyen érdemi párbeszéd? - Az ülést vezető parlamenti elnöknek a házszabály szerint kell vezetnie az ülést. Abban nem hiszek, hogy viselkedési, magatartási szabá lyokat ebben részletesen rendezni lehetne. A belátás az a kultúráltsági szint, amely eredményre vezethet, ez alapjaiban nem a közélethez, hanem az emberhez kötődik. Vallom, hogy a keresztyén értékrend rendkívül fontos az ember életében, mert az ember tiszt eletét jelenti. A keresztyén emberrel szemben sokkal magasabbak az elvárások. A keresztyén értékrend többletkihívásokat jelent. - Február közepén tartja meg az MDF XVIII. Országos Gyűlését. Ön az egyetlen jelölt az elnöki posztra, ami nagy elismerés és eg yben felelősség is.
