Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-18
hogy érvényteleníti a választási eredményt és egy új választás lebonyolítását írja elő. Érdekesség, hogy ugyanez a probléma sem a négy, sem pedig a nyolc évvel ezelőtti válas ztásokon — melyeken a Farkas Flórián vezette koalíció szerzett teljhatalmat — nem jelentett határozatlanképességet. A LB döntését azonban mindkét fél elfogadta. A CSZOSZ vezetősége — amely a Demokratikus Roma Koalícióba egyik legtöbb elektort delegáló tömö rülés — a bíróság döntését szintén elismerte, és elkerülendő a további vitákat és botrányokat, társadalmi békét hirdetett. — A Lungo Drom egy luftballon, amit ha megpiszkálunk, szétdurran. Mi nyitni kívánunk minden olyan szerveződés felé, amelyik a cigán yság valós érdekeit kívánja képviselni. Nem kell gyámság alá venni a roma kisebbséget, ahogyan azt Farkas tette. A Lungo Drom szűkebb vezetőségét kivéve minden szakember együttműködésére számítunk — tette hozzá Kövesi. A roma önkormányzati választás ügyé t a Fidesz, így Kövér László és Áder János sem hagyhatta szó nélkül. Míg Áder a belügyminiszter és az OVI elnökének lemondását követelte, Kövér ezt továbbgördítve Medgyessy Péter miniszterelnököt is felszólította arra, hogy vonja le az ügy tanulságait. La mperth Mónika belügyminiszter felkérte Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmant, hogy közvetítsen az egymással szemben álló két romakoalíció között. Kaltenbach a Népszavának úgy nyilatkozott, bár hajlandóság mutatkozik egy békítő beszélgetésre, ennek feltétel ei egyelőre nem adottak. vissza Jugoszlávia helyett államszövetség Magyar Hírlap 2003. január 18. Szerző: J. Garai Béla Már csak egy lépés választja el Szerbiát és Montenegrót az új államközösségtől, miután az alkotmányoz ó bizottság elfogadta az alapokmány végrehajtásáról szóló törvényt. A jövő héten a két parlament is áldását adhatja az újfajta közösségre. "Nagy munka fejeződött be" - mondta Dragoljub Micunovic, az alkotmányozó bizottság társelnöke. Tizenegy órás vitá t közvetően sikerült megszavaztatni a már korábban elfogadott alkotmányos okirathoz csatolandó végrehajtási törvényt, s ezzel befejeződött a leendő állam alapokmányainak kidolgozása. A dokumentumot haladéktalanul eljuttatják a két tagköztársaság parlamentj ébe, ahol valószínűleg már a jövő héten napirendre fogják tűzni azt. "Ezzel egy igen fontos kötelezettséget teljesítettünk az Európa Tanáccsal és polgárainkkal szemben is" - mondta a társelnök, reményét fejezve ki, hogy az ország hamarosan elnyeri az Európ a tanácsi tagságot. Miodrag Vukovic, a montenegrói kormánypárt küldötte az esemény kapcsán azt hangoztatta, hogy ezzel valójában megszűnt a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, és megkezdődött a két tagállam közötti új viszonyok építése. A végrehajtási törvé nyre nem szavaztak Vojislav Kostunica elnök szerb demokratái és a montenegrói ellenzék egy része. Kostunicáék azt kifogásolták, hogy például a hadseregnek nem lesznek saját létesítményei, hanem azokat csak bérbe kapja a tagköztársaságoktól. A többség azonb an azon a véleményen volt, hogy az okirat elfogadása nem tűr további halasztást, mert ettől függ az ország európai felzárkóztatása és a reformokhoz nyújtott külföldi támogatás is. A leendő állam alkotmánya közül zajló hét hónapos kínos alkudozás nemcsak a két kormánykoalíció és az ellenzékiek között húzódó mély ellentéteket hozta napvilágra, hanem a Belgrád és Podgorica közötti koncepciós különbségeket is. Szerbia - amely tizenhétszer nagyobb Montenegrónál, és 95 százalékát adja az összgazdasági termelésne k - csak európai nyomásra törődött bele az "egyenrangúságba", miközben a podgoricai vezetés kezdettől fogva azon igyekezett, hogy a leendő központi állam minél kisebb hatáskörrel rendelkezzen, s legyen egy kiskapu, amelyen át alkalomadták kisétálhatnak a k özösségből. Így került bele a megállapodásba az a kitétel, hogy három év múlva felülvizsgálják az együttlétet. Podgorica végig a rátarti ara szerepét játszotta, újabbnál újabb engedményekre kényszerítette Belgrádot, miközben ez utóbbit Brüsszel azzal zsar olta, hogy csak Montenegróval szövetségben áll vele szóba. Nem csoda, hogy Szerbiában is megnőtt azok száma, akiknek már elege van a külföld diktálta együttlétből. A napokban Miroljub Labusnál, a szövetségi kormány alelnökénél is betelt a pohár, aki kijele ntette: megbánta, amiért tavaly aláírta a közös államról kötött belgrádi megállapodást, hiszen ez csak azt a célt szolgálja, hogy
