Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-07
A kollégium a teljes épületegyüttesből egyelőre csak annyi tantermet kért, ahányban az oktatási tevékenységet zökkenőmentesen folytathatja. Mostanra sikerült azt elérni, hogy a tanfelügyelőség az épület két emeletét átengedte egyházi iskola számára. A kolozsvári Református Kollégium Farkas utcai épületét 1948ban államosították. Ezt követően 1959ig még magyar nyelvű tanintézetként működött. 1959ben a tanévzárón vette fel Ady Endre nevét, de már az őszi iskolakezdéskor a román Sincai Líceummal eg yesülve AdySincai néven kezdte meg működését. A román tannyelvű osztályokból egyre több, a magyar nyelvűekből pedig egyre kevesebb lett, végül néhány fél magyar osztály maradt, majd azokat is megszüntette a Ceausescudiktatúra. A magyar osztályok meg szüntetésével Ady nevét is törölték az iskola megnevezéséből . vissza Bizonytalan EUnépszavazások - Magyarországon várható a legsimább „igen”győzelem Világgazdaság 2003. január 7. Több tagjelölt országban is veszélyek fenye getik az idén rendezendő csatlakozási népszavazás sikerét. A balti országokban a belépést ellenzők magas aránya, Szlovákiában az esetleges alacsony részvételi arány okozhat gondokat az integráció híveinek, akik a legkevesebb problémára Magyarországon számí tanak. Három visegrádi állam közül Magyarországon a legnagyobb az érdeklődés a csatlakozási referendum iránt, s ugyancsak hazánkban voksolnának a legtöbben igennel – tette közzé friss felmérésének eredményeit a prágai CVVM közvéleménykutató. Eszerint a m agyaroknak 68 százaléka kíván szavazni a referendumon, míg a lengyeleknek csak 61, a cseheknek pedig mindössze 46 százaléka. A magyarok 75,1 százaléka támogatja a belépést, a lengyeleknek 73,5, a cseheknek pedig 62,4 százaléka. Az Európai Bizottság úgy v éli, hogy a referendumokat a tíz jelöltnél sokkal inkább az alacsony részvételi arány fenyegeti, mintsem a tagsággal szembeni ellenállás – emlékeztet az Eurobarometer legutóbbi elemzésének egyik megállapítására az EurActiv. A részvételi szándék és a belé pést pártolók, illetve ellenzők egymáshoz viszonyított aránya alapján a legbiztatóbbnak éppen Magyarországon tűnik a helyzet. Elemzők éppen ezért szerencsésnek tartják, hogy hazánkban viszonylag korán (április 12én) rendezik a népszavazást, mivel egy me ggyőző magyar „igen” a többi referendum végkimenetelére is jótékony hatást gyakorolhat. Valószínűleg a magyarországi népszavazásnál előbb kerül sor a máltai referendumra, az EUobserver által idézett találgatások szerint február 22én, 28án, vagy március elején. Az egyik leginkább euroszkeptikus jelöltnek tartott Máltán a referendum kimenetelét az is bizonytalanná teszi, hogy az idén parlamenti választásokat kell tartani, s a jelenlegi ellenzék győzelme lehetetlenné tenné a csatlakozást. Az unióellenes Mu nkáspárt egyszer már visszavonta a szigetország tagsági kérelmét (1996ban), s most ismét egyértelművé tette, hogy alternatív partnerségi megállapodásokban gondolkodik a csatlakozás helyett. Szintén a hazánkban megrendezendő népszavazás előtt tartják a c iprusit – ha megrendezik egyáltalán. Általános várakozások szerint ugyanis ha nem sikerül tető alá hozni a sziget két felének újraegyesítéséről szóló megállapodást a február 28i határidőig, akkor a sziget görög felének parlamentje referendum nélkül hagyja majd jóvá Ciprus csatlakozását, amely a gyakorlatban csak a görög területekre terjed majd ki, a törökre nem. Az alacsony részvételi szándék a legnagyobb gondokat Lettországban, Litvániában és Szlovákiában okozhatja. E három államban ugyanis egyaránt ügydö ntő referendumot tartanak, amelyek érvényességének feltétele, hogy a választópolgároknak több mint fele részt vegyen rajtuk. Megfigyelők azonban arra emlékeztetnek, hogy a posztkommunista térségben 1990 óta rendezett népszavazások közt alig volt olyan, aho l a részvétel elérte az 50 százalékot. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna és Csoma Sándorné
