Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-07
költségvetéssel szembeni pozíciójukban. Ebből még nem következik automatikusan az, hogy az Európai Unióba csak előnyösen lehet belépni. Az előnyök és hátrányok kérdése a legélesebben a közösségi pénzügyi transzferek kapcsán vetődik fel. A magyar kormány álláspontja az volt, hogy Magyarország számára akkor jelent kézzelfogható előnyt az EUtaggá válás, ha egyrészt több pénzügyi forrást kap, mint amennyit befizet a közös költségvetésbe, má srészt ez a nettó transzfer nagyobb, mint az ún. előcsatlakozási támogatás (a PHARE, a SAPARD és az ISPA forrásai), azaz az az összeg, amelyet még tagjelöltként kapott. Ez a követelmény teljesült, mert Magyarország a 2003ra előirányzott 197 millió euró el őcsatlakozási támogatással szemben 2004ben 271 millió euró, 2005ben 494 millió euró, 2006ban 618 millió euró, következésképpen az EUtagság első három évében összesen közel 1,4 milliárd euró nettó közösségi forráshoz jut. Az előnyök és a hátrányok mérle gelésének további szempontja lehet a Magyarország helyzetének összehasonlítása a korábban csatlakozott országokkal, a többi új közép- és keleteurópai tagországgal, valamint a jelenlegi EUtagállamokkal. A korábban csatlakozott országokkal való összehasonl ítás több vonatkozásban is félrevezető. Az első csatlakozási hullám azért nem releváns, mert éppen az Egyesült Királyság, Dánia és Írország 1973. évi belépése után került sor a közösségi regionális politika reformjára. A harmadik, 1995. évi kibővülés során az EUba fejlett országok kerültek be, amelyek nem jogosultak nagyobb közösségi transzferekre. Svédország és Ausztria többet fizetett be a közös költségvetésbe 2000ben, mint amennyit kapott onnan, míg Finnország mindössze 200 millió euró nettó forrástran szferhez jutott. A déli kibővülés során a mostaniakhoz hasonló gazdasági fejlettségi szintű és szerkezetű országok léptek be az akkori Európai Közösségekbe (Görögország 1981ben, Spanyolország és Portugália 1986ban). Ezek az országok jóval több támogatást kaptak, mint amennyihez a most csatlakozott új közép- és keleteurópai tagok fognak jutni. Egy főre vetítve Magyarország még 2006ban is az ún. kohéziós országok (Görögország, Portugália és Spanyolország mellett Írország) 46 százalékának megfelelő összege t fog kapni a felzárkóztatási alapokból (strukturális alapok és Kohéziós Alap). Az EUba most bekerült új tagállamok bizonyos vonatkozásban a déli kibővülés áldozatai. Elsősorban Görögországban hasznosították rendkívül alacsony hatásfokkal a közösségi forr ásokat, amelyek nagyságrendje egyes években elérte a GDP 812 százalékát. Éppen a görög tapasztalatok alapján korlátozta a Bizottság az új tagállamok GDPjének 4 százalékában a közösségi források nagyságrendjét. E mögött az a feltételezés húzódott meg, hog y a nem túlzottan kedvező tőkefelszívó képesség miatt ezek az országok egyébként sem lennének képesek GDPjük 4 százalékánál több közösségi forrást hasznosítani. A többi újonnan csatlakozó országgal való összehasonlításból kitűnik, hogy egy főre vetítve 20 04 és 2006 átlagában Magyarország évi 132 millió euró közösségi forráshoz jut (bruttó értelemben, azaz a befizetések nélkül). Ennél csak Csehország és Szlovénia kap kevesebbet. Végül a csatlakozás mérlegéhez az is hozzátartozik, hogy az Európai Unió nemc sak gazdasági, hanem politikai, sőt értékközösség is. Az EUcsatlakozás ezért érték, sőt sorsválasztás is. A csatlakozási tárgyalásokon az érdekközösség elemei domborodtak ki. Magyarország mozgástere csekély volt a tagállamok egységes tömbjével szemben. A z Európai Unión, azon belül a legfőbb jogalkotó szerven, az Európai Unió Tanácsán belül viszont már sokkal kedvezőbbek lesznek a feltételek a nemzeti érdekek érvényesítésére. Ráadásul tagként Magyarország a többi közép- és keleteurópai országgal együtt ré szt vehet az Európai Unió reformjának munkáiban. A csatlakozási tárgyalások befejeződésével a kormányzati tevékenység súlypontja a külgazdasági diplomáciáról a tagságra való felkészülés szervezésére tevődik át, ami belgazdasági feladat. Az EUcsatlakozás ugyanis csak lehetőségeket nyújt Magyarországnak, önálló cselekvés nélkül nem garantál semmilyen előnyt. Az EUcsatlakozásból adódó lehetőségek kihasználása a kormányon és az érintett gazdasági szereplőkön múlik. Losoncz Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. k utatásvezetője vissza Betiltás vár a neonáci koncertezőkre Magyar Hírlap 2003. január 7. Nem kérdéses, hogy megszüntetés vár a Vér és Becsület néven bejegyzett egyesületre, ha bebizonyosodik, hogy neonáci tevékenységet folytat – nyilatkozott lapunknak Sódor István fővárosi főügyész, aki megindította a vizsgálatot az egyesület bejegyzésének ügyében. Salgó László országos rendőrfőkapitány
