Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-31
Pat Cox, az Európa Parlament (EP) elnöke budapesti látogatásán Szili Katalin házelnökkel együtt avatta fel az Európai Parlamenti Tájékoztató Irodáját. Egy konferencián pedig arról beszélt, hogy az uniós csatlakozás megnyitja a valódi fejlődés lehetőségét, de csodát nem szabad várni tőle. A parlament Dunaparti árkádjai alatt, az Országgyűlési Könyvtár bejáratához közeli Európai Parlamenti Tájékoztató Iroda minden érdeklődőnek választ ad az uniós csatlakozásról felmerülő kérdé sekre. A megnyitó után az Európa Parlament (EP) elnöke elmondta, a következő ezer év a közös európai értékek keresése jegyében telik majd egy újra egyesült Európában. Szili Katalin arról beszélt, hogy az iroda segítségével a következő fontos időszakban a l ehető legtöbb információt próbálják majd eljuttatni az emberekhez az unióról és a csatlakozásról. A házelnök közölte, a csatlakozási szerződés aláírása után a négy parlamenti párt delegációkat küld a tagországokba, hogy elősegítse a ratifikációs folyamatot . Köszönetet mondott Pat Coxnak, amiért szószólója volt, hogy Magyarország az őt megillető számú, huszonnégy képviselői helyet kapjon az EPben.Az európai uniós csatlakozásról tartandó magyarországi népszavazás volt a fő téma Kovács László külügyminiszter és Cox megbeszélésén. Az EP elnöke szerint Írországban a nizzai szerződésről szóló első, kudarccal végződött referendum után a második népszavazáson azért fordult meg az eredmény, mert a pártok és a média mellett a civil szervezetek, az egyházak segítségét is igénybe vették a kampányban. Cox biztos abban, hogy a magyar választók többsége megérti az EUcsatlakozás jelentőségét, de sürgette, hogy Magyarországon a csatlakozást népszerűsítő kampány induljon. Az EPelnök tárgyalt a parlamenti pártok képviselőive l is. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője lapunknak elmondta, arról volt szó, hogyan lehet egy népszavazást sikerre vinni. Kiemelte: a referendumon nem egyszerűen a csatlakozás módja a tét, hanem az, hogy az integrációval Magyarország jogot nyer arra, hogy számos uniós testületben egyenrangú tagként formálhassa a közös európai sorsot. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke lapunknak azt mondta, hogy a találkozó fontos témája volt az Európa parlamenti magyar képviselet. Reményét fejezte ki, ho gy a leendő huszonnégy magyar EPképviselő fele kormánypárti, fele ellenzéki lesz. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára szerint éppen ezért elengedhetetlen, hogy megfelelően felkészítsék az embereket. Baja Ferenc kiemelte: nem a kormány, nem is cs upán az állam, hanem az egész magyar társadalom, minden egyes ember csatlakozik majd az unióhoz. Ha Magyarország megismeri a csatlakozás kihívásait, és fórumokat nyitnak az előnyök és hátrányok megvitatására, sikeresebb lehet az integráció. A Kormányzati I nformatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetője szerint tudni kell beszélni a problémákról, s nem szabad politikai alapon megosztani a társadalmat. Tisztes és vállalható megállapodás született Magyarország és az unió között hazánk csatlakozásár ól - értékelte Balázs Péter. A Külügyminisztérium államtitkára szerint bár nemcsak egyértelműen pozitív következményei lesznek, Magyarországot azonban nem éri majd sokkhatás. Hozzátette, hogy az unió tagjaként a hátrányok is kiszámíthatóak, koordinálhatóak lesznek. vissza A jószomszédság ára − Sólyom László szerint vissza kell utasítani a kedvezménytörvényt ért támadást Sólyom László szerint hevenyészett és pontatlan az az állásfoglalás, amelyet a kedvezménytörvényről Günte r Verheugen, az unió bővítési biztosa fogalmazott a magyar kormányfőnek írt levelében. Az Alkotmánybíróság egykori elnöke, aki tagja volt a velencei bizottságnak, fontosnak tartja, hogy ne lépjünk vissza a törvény által képviselt értékektől. Milyen formá ban kifogásolta Günter Verheugen a státustörvényt? Az EU biztosa a magyar kormányfőhöz írt leveléhez mellékletet csatolt, amely - címe szerint - a kedvezménytörvény átdolgozott javaslatának az európai standardokkal és a nemzetközi jog elveivel való össz eegyeztethetőségét, valamint az Európai Unió jogának való megfelelését értékeli a velencei bizottság jelentése tükrében. E hosszú cím ellenére a szakvélemény a módosított törvényt csupán a velencei bizottságtól idézett két követelménnyel szembesíti, majd e hhez járul egy rövid bekezdés a törvény és az EU-
