Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-28
megkérdőjelezi a fennálló határokat – a másik, hogy a raportőr magyar származásról beszél, holott a státustörvény az identitás szabad megválasztását hangsúlyozza. Az ET magyar küldöttségének több sége szeretné elérni, hogy ma a jogi bizottság visszaadja ismételt átdolgozásra a Jürgensjelentést. Ha mégsem sikerül megakadályozni a szavazást, a magyar delegáció 17 pontból álló módosító indítványt terjeszt elő, megkísérelve legalább a szöveg feljavítá sát. Az ETben felszólalt Hegyi Gyula, aki a szocialista frakció képviseletében elmondta: már két éve, hogy Berlusconi olasz miniszterelnök megígérte, megválik a tulajdonában lévő televízióktól. Ezzel szemben növekvő felügyeletet gyakorol immár nemcsak a magán, hanem a közszolgálati csatornák felett is. A liberális frakció véleményét tolmácsoló Eörsi Mátyás nehezményezte, hogy az orosz hatóságok a moszkvai túszdráma megoldására száznál is több áldozatot követelő módszert választottak. vissza Kevesebb erdélyi kap ösztöndíjat NSZ • 2003. január 28. • Szerző: Hírösszefoglalónk Az oktatási tárca továbbra is a szülőföldön való továbbtanulást támogatja – mondta Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára arra re agálva, hogy több erdélyi szakmai szervezet, illetve politikus is kifogásolta, és az anyaországi agyelszívás jeleként értékelte az ösztöndíjrendszer tervezett módosításait. Hiller lapunknak kifejtette: csak olyan szakokon támogatják a határon túli magyar ok felsőfokú tanulmányait, amelyeket a diákok szülőföldjükön nem tanulhatnának anyanyelvükön, és kizárják a pályázók köréből azokat, akik már Magyarországon érettségiztek. E módosítás azonnali bevezetése azonban számos problémát vetett fel, így a regionáli s (vajdasági, erdélyi, szlovákiai, kárpátaljai) ösztöndíjtanácsokkal folytatott egyeztetéseken megállapodtak abban, hogy az egyes régiókat differenciáltan kezelik. A vajdasági tanulók – akik nem elsősorban kitelepülési szándékkal, hanem a délszláv háború elől menekülve érkeztek Magyarországra – tanulmányaik befejezéséig részesülhetnek állami támogatásban. Az erdélyi tanulók ügyében a tárca elfogadta az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács és az RMDSZ javaslatát: úgy döntött, a 2002 – 2003as tanév előtt Magyarors zágra átiratkozott (vagyis hazánkban érettségizett) erdélyi diákok továbbra sem kapnak állami támogatást a magyarországi felsőfokú továbbtanuláshoz. Közben Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az erdélyi Krónikában hangsúlyozta : a szövetség vezetése folyamatosan küzd a magyar nemzeti közösség autonómiájáért. Szerinte ezt szolgálja az önálló magyar egyetem felállítása, a romániai magyarok erdeinek, termőföldjeinek visszaszerzése, az anyanyelv használatának joga. Markó felhívta a figyelmet: egyik napról a másikra senki nem fog széles körű politikai autonómiát ajándékba adni az erdélyi magyarságnak, sőt sokkal kisebb célokért is óriási küzdelmet kell folytatni. Aki azt hiszi, hogy az RMDSZ eddig nem az autonómiát szolgálta, vagy nem látja, milyen politikai helyzetben vagyunk, egyszerűen tudatlan és felkészületlen – fogalmazott. vissza Nép, párt, unió NSZ • 2003. január 28. • Szerző: Seres László „A Fidesz – Magyar Polgári Pártnak nincs szüksége arra, h ogy európai uniós elkötelezettségét folyamatosan bizonygassa” – e szavakkal verte vissza a legutóbbi szocialista vádakat Kövér László választmányi elnök, és a pártelnöki poszt legesélyesebb jelöltje, Orbán Viktor is azzal indokolja mostanában a strukturáli s nyitás szükségességét, hogy csak egy nyitott néppárt képes az EU parlamentjében és a konzervatív Európai Néppártban hatékonyan magyar érdekeket képviselni. Érdemes figyelni az újabb félfordulatra: a Fidesz EUpárti érvelése gyakorlatilag a leginkább hí rértékű üzenet a népszavazásig tartó hetek idejére. A csatlakozás hazai támogatottsága ugyanis erősen megcsappant,
