Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-27
Nehezíti a helyzetet, hogy az alkuratóriumok mandátuma is négy évre szólt, azokat is meg kell újítani. Határokon túl léteznek ugyan jelölő szervezetek, de csak akkor jelölhetnek, ha a budapesti kuratórium felkéri erre őket. Optimális esetben is már csa k leghamarabb áprilismájusban dönt a kuratórium - mondta az elnök. Politikai döntés volt, hogy ne állami szervek, hanem közalapítvány vállalja fel a támogatások folyósítását, s úgy tűnik újabb politikai döntésre van szükség ahhoz, hogy ne fagyjon be tel jesen a folyamat. Szabó Vilmos arra a kérdésünkre, hogy mit szándékszik tenni ez ügyben a MEH, úgy nyilatkozott, hogy tiszteletben tartják a jogállamiságot, de ha egykét héten belül nem kerül sor a kuratórium jogerős bejegyzésére, február során lépnie kel l a hivatalnak. Ha a működésképtelenség miatt ne az IKA nem tudja ellátni a kedvezménytörvényből rá háruló feladatot, akkor a hivatalnak módot kell találni arra, hogy ne vesztegeljen vakvágányon a támogatások ügye. "Minket az nem vigasztalhat, hogy az 1998as kormányváltás után is közel egy évig, 1999 márciusáig, működésképtelen volt az alapítvány. Ez inkább csak arra figyelmeztet, hogy jó lenne elkerülni a belpolitikai viták kisugárzását a határon túli magyarokat érintő kérdésekre, mert következményeit ők viselik" - mondta a politikai államtitkár. A kedvezménytörvényben biztosított támogatások kapcsán felmerülő másik nagy kérdés az, hogy elég lesze vagy sem a költségvetésből biztosított 1,2 milliárd. Veress László szerint ha ténylegesen beindul a folyamat , 45 milliárd forintos évi költséggel lehet számolni. Ugyanis a módosított törvényváltozat már egy gyermek esetében is támogatást ír elő, és valószínűleg még növekszik a magyar igazolványt igénylők száma is. A jelenlegi előírások alapján igények szerint p ótolható az összeg. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a költségvetési tartalékalap terhére van telepítve a végrehajtás. Az azonban politikai döntés kérdése, hogy mennyire tágítható ez a keret - mondta az Illyés Közalapítvány ügyvezetője. Szabó Vilmos p edig úgy nyilatkozott: azért nyitott ez a keret a költségvetési tartalékalap felé, hogy igény szerint pótlólagos összegeket lehessen átutalni bele. vissza Gál Mária (NÉPSZAVA) BP0110 4 230 MTIk1039 Kedvezménytörvény - Vajda ság - a Magyar Szó kommentárja kod: újság/PRES fk: VAJDASÁG ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2003. január 25., szombat (MTI) - Az újvidéki Magyar Szó Mennyi marad a kedvezménytörvényből? című szombati kommentárjában e lemzi a jogszabály körül kialakult helyzetet. Sebestyén Imre írásában rámutat arra, hogy Magyarország alkotmányban immár tíz éve szerepel az a cikkely, miszerint a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdí tja a Magyarországgal való kapcsolataik ápolását. Az alkotmányos rendelkezéssel azonban addig nincs semmi baj, amíg nem kel életre az ország törvényeiben, politikájában. A 2001. június 19én meghozott törvény a szomszédos államokban élő magyarokról csi rájában, az elképzelés megszületésekor sokkal jobban támaszkodott az alkotmány említett paragrafusára, akkor még közel állt ahhoz, hogy a kettős állampolgársággal felérő megoldással éljen. Az elgondolás a határok feletti nemzeti újraegyesítésről végül - jó cskán leszűkítve - kedvezménytörvényben nyerte el jogi formáját. Pozsony és Bukarest még ezt is kifogásolja, de nem is a törvény által nyújtott a kedvezményekkel, hanem éppen a jogszabály eredeti szándékával és szellemiségével van gondja, azzal, ami megtar thatja szülőföldjükön magyarnak a magyarokat. Most ott tartunk - írja a cikk szerzője , hogy az átfogó elképzelésből született szerényke törvényért folytatja utóvédharcát a budapesti kormány, nem nagy elszántsággal. Nagyobb elszántsággal veszi fel a h arcot a belpolitikai színtéren azokkal, akik keményebben védenék a törvényt. A szerző szerint a kedvezménytörvény összeegyeztethető az európai jogrend alapjaival, de Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa ezzel szemben úgy véli, a probléma megszűnik, mert a csatlakozó országoknak jogrendjüket úgyis összhangba kell hozniuk az európaival. A magyar kormány ezt a logikát követi, ehhez alkalmazkodik, a lassú visszavonulást biztosító utóvédharcban ezért nem is igényli a nemzetrészek részvéte lét, még "a taktika kidolgozásában sem". Pedig
