Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-25
tartalmaz az Európai Bizottság bővítési biztosa felkérésére készített uniós szakértői vélemény a magyar kedvezménytörvényről - áll abban az elemzésben, amelyet Mádl Ferenc kérésére állítottak össze jogás zok. A Magyar Hírlap birtokába került értékelést Király Miklós és Paczolay Péter készítette. Mint az anyagból kiderül, álláspontjukat úgy fogalmazták meg, hogy nem ismerték a jogszabály módosítását célzó kormányzati javaslatot, így a Günter Verheugen által Budapestre küldött elemzést elsősorban az Európa Tanács velencei bizottságának nézeteivel vetették össze. Végkövetkeztetésük szerint megfontolandó volna még a törvénymódosítás előtt ismételten megkeresni a velencei bizottságot, "elsősorban annak megelőzésé re, nehogy ismét valamely szomszédunk tegye ezt meg". Sólyom is kritizál Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke a velencei bizottság tagjaként részt vett A nemzeti kisebbségeknek az anyaország általi előnyös bánásmódban részesítéséről című j elentés kidolgozásában és elfogadásában. A neves jogász elmondta, hogy a Verheugenlevelet meglehetősen elfogult és felületes tájékozódáson alapuló írásnak tartja. Olyannak, amelyik hibákat keres, de nem jó helyen. Sólyom László szerint csak az egész jelen tés ismeretében, a példákat és az azokból levont következtetéseket megismerve lehet megérteni a bizottság állásfoglalását. Sólyom szerint a bizottsági jelentésből kiderül, hogy az ott meghatározott feltételek mellett a nemzetközi jognak megfelelhet, és az európai szellemiségtől sem idegen, ha egy állam egyoldalú intézkedéseket tesz azért, hogy a szomszédos államokban élő nemzetrészek ne veszítsék el nyelvi és kulturális kapcsolatukat az anyaállammal. Úgy véli, a magyarigazolványokkal kapcsolatos kifogások s incsenek összhangban a jelentéssel. A "státusszlováktól" a "státusukránig" Kelet- és KözépEurópa több országa fogadott el jogszabályt, amely az adott országok határain kívül élő nemzeti közösségek tagjainak támogatásáról szól. Létezik még hasonló jogsz abály Oroszországban, Bulgáriában, illetve Szlovéniában. Szlovákia : a törvény szerint csak az a külföldi kaphatja meg a külhoni szlovák státust, aki szlovák nemzetiségű vagy etnikai származású, és szlovák kulturális és nyelvi azonosságtudata van. Ezek ala pján külhoni szlovákigazolványt kap, amellyel bármely iskolába kérheti felvételét, engedélyek nélkül vállalhat munkát, beutazási és utazási kedvezményekben részesül, külföldiként joga van ingatlant vásárolni az ország területén. Kedvezmények csak szlovák t erületen vannak, de a törvényt módosítani kell. Románia : egy 1998as törvény a nagyvilág román közösségeinek nyújtandó támogatásról rendelkezik. A jogszabály értelmében Románia nemcsak saját területén, hanem más államokban élő román közösségeknek is nyújt támogatást. A törvény egy speciális központon keresztül támogatja a határon túli románok ügyét. A törvény értelmében a "központ felsőoktatási hallgatói" a román állam ösztöndíjasai lehetnek, és romániai tanulmány aik idejére ingyenes elszállásolásban részesülhetnek. Lengyelország : Varsó egyelőre a törvénytervezetnél tart. A készülő jogszabály meghatározná a lengyeligazolvánnyal rendelkező személyek státusát az országban való tartózkodásuk alatt, s rendelkezik a le ngyel állam és saját egykori állampolgárai viszonyáról. A tervezet nem biztosít az ország határain kívül igénybe vehető kedvezményeket és támogatásokat. Ukrajna : A kijevi parlament alig egy hete tárgyalta első olvasatban a határon túli ukránok jogállásáró l szóló törvényt. Ennek értelmében a határon túli ukrán jogállással rendelkező személyek évente legfeljebb 120 napot meghívólevél, illetve vízum nélkül Ukrajnában tölthetnének, s élveznék a szociális jogokat is. Ausztria : Az osztrák gyakorlat szerint nemze ti vízumot kizárólag a romániai német származásúak számára vezettek be. Mióta a románok vízum nélkül utazhatnak, a probléma jóformán megszűnt Görögország : Athén elsősorban az Albániában és Macedóniában élő görögöknek biztosít úgynevezett nemzeti - azaz cs ak görög területre szóló - vízumot. Ennek birtokában azután a külföldiek a kijelölt rendőrkapitányságokon görög nemzetiségű, idegen állampolgárok számára rendszeresített "speciális személyi igazolványt" kaphatnak. Az igazolvány korlátozás nélkül feljogosít ja tulajdonosát a görög területeken való tartózkodásra, munkavállalásra, tanulásra, illetve más EUtagállamok meglátogatására. (Erről Athén különmegállapodást kötött az EUval.) A görög nemzeti vízum hat hónapra szól. Németország : Németország kedvezmények ben részesíti az országba áttelepülni szándékozó német nemzetiségűeket. A Közép- és KeletEurópában élő német kisebbség létszáma kétmillió főre becsülhető. Ma már elsősorban a volt Szovjetunió és Románia területén élő német nemzetiségűek áttelepülését támo gatják. A Németországba telepedők először német jogállású személynek, "statusdeutsche" minősülnek. A német jogállás az állampolgári jogok teljes körét jelenti (például választójogot), bár egy legfelsőbb
