Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-24
SZKT korporatív összetételére és a küldöttek kinevezési módszerére vonatkozik. Magyarul ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha valakit megválasztottak területi elnöknek, parlamenti képviselőnek vagy szenátornak, az illető személy hivatalból SZKTt aggá válik, és felcseréli a testületben azt a személyt, aki elveszítette területi elnöki tisztségét vagy parlamenti mandátumát. 2. Dr. Kincses Előd továbbá azt állítja, hogy "az SZKT nem szervezheti meg az RMDSZ következő kongresszusát, mivel erre az ala pszabályzat szerint nincs hatásköre". Az RMDSZ alapszabályzatának 60. cikkelyének h. pontja értelmében a szövetségi elnök hatáskörébe tartozik a kongresszus összehívása. Ezt megerősíti az RMDSZ alapszabályzatának 37. cikkelye is: "a kongresszust a szövet ségi elnök hívja össze négyévente rendes vagy az SZKT kétharmados többséggel hozott határozata következtében bármikor rendkívüli ülésszakra". Tehát az RMDSZ 1999es, VI. kongresszusa után a következő rendes kongresszus megtartására négy év múlva, azaz 20 03ban kerül sor, és ennek összehívása nemcsak jogában áll, hanem kötelessége is a szövetség elnökének. Más szóval: a szövetség elnöke minden más döntéstől függetlenül köteles négyévente összehívni a rendes kongresszust, és ha ezt nem tenné meg, akkor megs zegné az alapszabályzatot. Az SZKT hatáskörébe a kongresszus időpontjának megállapítása tartozik, és nem annak összehívása (lásd az RMDSZalapszabályzat 45. cikkelyének i. pontját). 3. Mivel az SZKT 2001. március 31i ülésén nem tudott dönteni az SZKT me gújításával kapcsolatos egyik vagy másik eljárás mellett, ezt a döntést a kongresszusra hárította. Tehát az SZKT március 31i határozata nem saját mandátumának meghosszabbításáról szól. A jelenlegi SZKT mandátumát a belső választások megszervezéséig az RMD SZ VI. kongresszusának határozata hosszabbította meg. Többek között azért is fontos a soron következő kongresszus, hogy az SZKT megújításának módszeréről most már végleges döntés szülessen. 4. Dr. Kincses Előd állításával szemben az RMDSZ 1999es csíksze redai, VI. kongresszusán elfogadott magyar nyelvű alapszabályzat azonos a román nyelven bejegyzett bírósági alapszabályzattal. Az RMDSZ Közlönyben, a 6. Dokumentumfüzetben megjelent, valamint a bíróságon bejegyezett román nyelvű RMDSZalapszabályzat között a különbség csupán formai, ugyanis számozási eltérésekről van szó. Az RMDSZ 1999. májusi, 34es számú Közlönyében, valamint a szövetség 6. Dokumentumfüzetében az RMDSZ alapszabályzata tévesen számozva jelent meg: a 43. cikkely után a 45. cikkely követke zik. A dokumentumfüzet ugyanakkor nem az alapszabályzat részeként, hanem külön határozatként, a kongresszusi döntésnek megfelelően közli: "A jelenlegi SZKT mandátuma a belső választások nyomán kialakult új SZKT első üléséig tart." Így a dokumentumfüzet az elszámozás miatt 117es sorszámmal ér véget, de ez csak számozási kérdés, mert a valóságban a cikkelyek száma és tartalma ugyanaz, mint a bíróságon bejegyzett alapszabályzatban! Ugyanis a bíróságon bejegyzett román nyelvű változatban a számozás pontos, teh át a dokumentumfüzetből kimaradt 44es számjegyet is tartalmazza, és szintén helyesen, határozatként jeleníti meg a kongresszusnak az SZKT mandátumára vonatkozó döntését is, ezért 116 cikkelyt tartalmaz. Az ügyvéd úr zárógondolatára válaszolva megerősíte m, hogy azok okoznak "óriási erkölcsi kárt a magyarságnak", akik jogászként nem ismerik szövetségünk alapszabályzatát, de bíróság elé rángatják saját érdekvédelmi szervezetüket, és a rágalmazás meg az alaptalan vádaskodás csinnadrattájával próbálják felhív ni magukra a figyelmet. vissza A szerző az RMDSZ jogtanácsosa Csoóri Sándor Csucsa hanyatlása című levélesszéje a Heti Válasz 2002. szeptember 20i számában jelent meg. Az erdélyi magyarságról és az RMDSZről folyó vitához eddi g hozzászólt: Bakk Miklós, Borbély Zsolt Attila (szeptember 27.), Bíró Béla, György Attila (október 4.), Szász Lőrinc (október 31.), Szente Ildikó (november 8.), Borbély Imre (2003. január 10.), Kincses Előd (január 17.)