Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-21
A tiszteletbeli elnök szerint a jogi helyzet világos: igaza van, úgy, ahogy 13 évvel ezelőtt igaza volt, azonban a hatalmi érdekek keresztezték az igazságszolgáltatás útját. Mint mondta, ez is bizonyítja annak az európai követelésnek a jogosságát, hogy a hatalmi ágakat válasszák szét Romániában. vissza Verheugenlevél: Mádl jogi aggályai NSZ • 2003. január 21. • Szerző: Munkatársainktól Mádl Ferenc független jogászok véleményét is kikérte arról, vajon megfelele az Európai Unió és a nemzetközi jog normá inak az a levél, amelyet Günter Verheugen EU bővítési biztos írt Medgyessy Péter kormányfőnek, bírálva a kedvezménytörvény új szövegtervezetét – tudta meg lapunk az államfőhöz közeli forrásból. Értesüléseink szerint a jogászcsoport a köztársasági elnöknek készített jelentésében úgy ítélte meg, hogy vannak szakmai érvek, amelyeket szembe lehet állítani a Verheugenlevél argumentációjával. Mindezt annak ellenére, hogy a törvénytervezetet az EU jogi szolgálata véleményezte a magyar kormány kérésére. Informác ióink szerint Mádl célja eredetileg az volt, hogy a jogi érveket felhasználva kiálljon a kedvezménytörvény jelenlegi változata mellett, szakmai útra terelje a vitát, megszabadítva azt a politikai felhangoktól. Az eredeti elképzelést azonban az államfő végü l elvetette, s más megoldáson gondolkodik. Az államfő a Duna Televízióban azt mondta: egy államnak joga van a határokon túl élő, nemzetiségi és nyelvi identitás szempontjából vele azonos polgárok anyagi támogatására anélkül, hogy ez sértené a másik ország szuverenitását. Mint ismeretes, a Verheugenlevél az egyik legmarkánsabb kritikát éppen ezzel kapcsolatban fogalmazta meg. A jogi ellenérvek kidolgozásának ötletéről Orbán Viktor is beszélt. A volt kormányfő közölte: ki kell vizsgálni, vajon a bővítési b iztosnak volte joga arra, hogy kifogásokat fogalmazzon meg a kedvezménytörvény kapcsán. Szerinte még ha lett volna is ilyen jogosítványa, a Medgyessykormánynak akkor sem kellene megváltoztatnia a kedvezménytörvény jelenlegi szövegtervezetét. Bársony And rás külügyi államtitkár lapunknak elmondta: a külügyi kormányzatnak tudomása van az államfő lépéséről. Tájékoztatták Mádlt arról: a külügy megköszöni, ha egy ilyen elméleti kutatás lezajlott, és az államfő ennek anyagát eljuttatja a diplomácia irányítóihoz . A jogászi szakvéleményeket ugyanis a Külügyminisztérium hasznosítja a jelenleg is folyó egyeztetéseken. Bársony kifejtette azt a véleményét, hogy itt valójában kormányzati feladatról van szó, és szükségesnek tartják, hogy az említett területen ne kevered jenek az egyes hatalmi ágak. vissza Utolsó simítások a státustörvény módosításán NSZ • 2003. január 21. • Szerző: Munkatársunktól Az utolsó simításokat végzik a szakértők a státustörvény módosított normaszövegtervezetén. Bár a dokumentum tegnap még nem öltött végleges formát, értesüléseink szerint a héten ez megtörténhet, és a kormán y akár jóvá is hagyhatja. Így vitaanyagként szolgálhat az országgyűlési és a határon túli magyar pártok képviselőivel tervezett egyeztetéseken. A módosítás – Brüsszel által is szorgalmazott – hét alapelvéről Jugoszláviával, Horvátországgal, Szlovéniával és Ukrajnával a múlt héten fejeződtek be az egyeztetések. Lapunk úgy tudja, hogy az érintettek nem emeltek kifogást. Pozsony nem volt hajlandó tárgyalni az elvekről, amelyek alapján Budapest a jogszabályt módosítja. A hét alapelv értelmében a módosított s tátustörvény nem biztosíthat közjogi kapcsolatot az anyaország és a szomszédos államokban élő magyarok között. Hatálya nem terjedhet ki az Európai Unió tagállamainak polgáraira. (Így Ausztriára, amely eleve nem szerepelt a törvényben, valamint a 2004ben c satlakozó
