Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-16
nyilatkozatában a kútba esett üzletet egyértelműen a megnövekedett magyar munkaer őköltségekkel és az erős forinttal indokolta. Az Index némi iróniával ’’első számú közellenségként’’ aposztrofálta Járait, akit Csillag kizárólagos felelősként jelöl meg, azt állítva, hogy a magyar kormány befektetési javaslata versenyképes volt, megfelelt a szlovák ajánlatnak, s a franciák a szlovák munkaerő alacsony költsége miatt hozták meg döntésüket. Francia források nem említik Magyarországot a lehetséges színhelyek között, s a döntés indoklásában az infrastrukturális adottságokat emelik ki, ám szó sem esik a szlovák munkavállalók esetleges bérigényeiről. vissza "A Duna Tv nem ad valós képet rólunk" - Gáspárik Attila, a román Nemzeti Audiovizuális Tanács alelnöke HVG 2003. január 18. A Romániai Magyar Demokrata Szövet ségnek továbbra is támogatnia kell a román kormányt - vélekedik Gáspárik Attila (36 éves) államtitkár, a Nemzeti Audiovizuális Tanács alelnöke, aki szerint a párt január végén tartandó tisztújító kongresszusán szabályozni kell a tiszteletbeli elnök, vagyis Tőkés László hatáskörét is. HVG: Karácsonykor kezdett el működni Kolozsváron és környékén napi nyolc órában az Agnus rádió, amely az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonában van. Működését egy amerikai református rádió és egy holland alapítvány támo gatja. A rádió műsorpolitikájában egyszerre egyházi és világi, közszolgálati jellegű, finanszírozását tekintve viszont kereskedelmi vállalkozás. Hogy van ez? G. A.: A református egyház nagyon kemény versenyben, tőkeerős vállalkozásokat megelőzve kapta meg ezt a frekvenciát, s ez óriási eredmény. Romániában ugyanis a médiatörvény nem engedélyezi nonprofit rádiók működését, csak kereskedelmiekét. Az Agnus is az, bár megfelelő szűrőkkel: több benne a komolyzene, a kulturális műsor. Ezt azért engedheti meg mag ának, mert van, aki finanszírozza. Kolozsváron működik egy nagyon jó közszolgálati rádió, amely napi öt órában ad magyar műsort, de eddig nem volt versenytársa. S akinek nincs riválisa, az nehezen tudja tartani a színvonalat. Az Agnus kétnyelvű rádió, amel y ha akarna, szólhatna csak magyarul. De fölvetődik a kérdés, kivel akar kommunikálni. A többségkisebbség kapcsolatrendszerére pedig igencsak ráfér a kétnyelvű párbeszéd. HVG: Marosvásárhelyen évek óta küzdenek azért, hogy legyen magyar televíziós stúdi ó, erről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is tárgyal a kormánnyal, eddig eredménytelenül. Miért van erre szükség? Hiszen a Duna Tv ma már csaknem mindenütt elérhető. G. A.: A Duna Tv léte nagyon fontos, s amióta a médiatestületnél dolgozom, í gy vagy úgy elértem, hogy Bukarest összes negyedébe kábelen is bevezessék, s ott van a nagyobb román városokban, szállodákban is. De számunkra nem ez az ideális megoldás. Magunknak kell megcsinálnunk a saját televíziónkat, rádiónkat. Az RMDSZ az elmúlt éve kben sikeres politikai nyitást hajtott végre, bebizonyította, hogy hivatalokat, minisztériumokat tud irányítani. Kialakult egy vezetői garnitúra, egy gazdasági elit, a magyarságnak kiterjedt kulturális hálózata van, több mint tíz színházzal, és még mindig alakulnak újak. De az audiovizuális területen lemaradásban vagyunk. Ennek oka pedig éppen a Duna Tv, amelyről jó ideig mindenki azt hitte, hogy nekünk szól. Pedig nem így van.
