Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-16
Bálint Zsófia, a Peugeot magyarországi tájékoztatási igazgatója lapunknak elmondta, hogy a szlovákok által nyújtott kedvezmények megfelelnek az európai uniós szabályoknak, a regionális fejlesztési támogatás keretében a megengedett maximumot, 15 százalékot kap a francia konszern. A 105 millióbó l harmincmillió eurót adókedvezmény formájában, ötvenmillió euró értékben földterületet és létesítményeket kap a társaság, a többi a helyi munkaerőképzési támogatásból jön össze. A döntésnél egyértelműen a hosszú távú költségelőnyök domináltak. Csillag I stván gazdasági miniszter egyértelműbben fogalmazott. Szerinte a döntésben valószínűleg a hazai munkaerőköltségek utóbbi két évben bekövetkezett jelentős növekedése, valamint az erős forint játszott szerepet. A PSA korábban megvizsgálta és megfelelőnek ta lálta a magyar beszállítói hálózatot, ezért lehetőséget lát kolini és trnavai gyára esetében is az együttműködésre, alkatrészek és részegységek vásárlására. A cég döntésében kiemelt szerepet játszott a központi fekvés, mert a gyártott modellek többségét Kö zépEurópában értékesítik majd. A régióban öt év alatt öt százalékról 12,7 százalékra nőtt a Peugeot- és a Citroenmodellek részesedése. Az alkatrészek és az autók szállítása közúton, vasúton és hajón is megoldott. Magyarország szempontjából hátrányt jelen tett, hogy a Duna északi szakaszán nincs teherrakodásra alkalmas kikötő. Az exportra szánt Suzukikat is kamionokkal Esztergomból Csepelre szállítják, majd ott rakják hajóra. A BMW, a PSAToyota és a PSA Peugeot Citroen után egy Hyundai gyárra még esélyes Magyarország. A cég koreai elnöke budapesti látogatásakor már gyűjtött információkat a telephely ügyében. A konszern tervei szerint 600 millió eurós beruházás keretében évi negyedmilliós kapacitású személyautógyárat épít Európában. A Kia márkát is birtokló Hyundai döntése márciusra várható. A délkoreai konszern tavaly világszerte 2,6 millió autót értékesített. vissza Veszélyben Wass Albert erdélyi szobrai Népszabadság • 2003. január 16. Háborús bűnösségére hivatkozva gróf W ass Albert író erdélyi szobrainak lebontását követeli a Maros megyében működő román Hősök és Mártírok Országos Egyesületének elnöke. Vasile T. Suciu tartalékos ezredes a román kormány által tavaly márciusban elfogadott 31. számú sürgősségi kormányrendele tre hivatkozik, amelynek értelmében Romániában tilos háborús bűnösség okán jogerősen elítélt személyekről utcákat, tereket elnevezni, illetve azoknak szobrot, emléktáblát állítani. A Suciu kezdeményezéséről címoldalán beszámoló Adevarul bukaresti napilap cikke szerint Wass Albertet azért ítélte halálra 1946ban a kolozsvári népbíróság, mert a magyar hadsereg 1940ben, Erdélybe vonulásakor Wass parancsára román és zsidó személyeket gyilkolt meg Vasasszentgotthárd és Omboztelke falvakban, és a 16 áldozat utá n 55 árva maradt. A lap szerint Wass Alberttől a magyar hadsereg által 1944 őszén Nagysármáson véghezvitt zsidógyilkolás (126 áldozat) sem volt idegen. Ezért is menekült el – véli Suciu – a gróf 1944 őszén a horthysta csapatokkal Magyarországra, majd onna n Nyugatra. Az Adevarul tudni véli, hogy mivel az 1989es rendszerváltás után Magyarország megtagadta Wass hazatérését, 1998ban az író – „a zsidó körök boszszújától tartva” – önkezével vetett véget életének. Hamvait azonban mégis Romániába „csempészték, s a marosvécsi kastély parkjába temették el”.
