Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-16
Tanácsot vezetné. Ezt az elgondolást tegnap már az új Európai Uniót formáló, a Giscard d’Estaing vezette európai konven t elé terjesztették. Mind Párizs, mind Berlin kompromisszumos engedményeket tett: a németek belementek az EU apparátusa, a brüsszeli bizottság meghatározó szerepének bizonyos fokú gyengítésébe, cserébe a franciák kevésbé ragaszkodnak már a „nemzetek Euró pája” elvhez. (A kisebb EUtagok a „nemzetek Európája” gondolat helyett inkább a német nézetekkel, s a brüsszeli bizottság szerepének erősítésével értenek egyet.) A brüsszeli apparátus élén álló elnököt – akit eddig az EU kormány- és államfői jelöltek – a reformjavaslat értelmében egy nagyobb, választott testület, az Európai Parlament választhatja majd meg. A németek, gesztust téve Párizsnak, elfogadták, hogy az Európai Tanács elnökét – két és fél éves időtartamra, ami akár öt évre is meghosszabbítható – m aga a tanács válassza meg minősített többséggel. Gerhard Schröder kancellár kiemelte, hogy az új EU külügyeit egy személy intézi majd, aki ugyan az Európai Tanácshoz tartozik, de szorosan integrálódik a brüsszeli bizottságba is. Jonathan Todd, az Európai B izottság egyik szóvivője a párizsi hírek kapcsán úgy fogalmazott: „potenciális problémákat” vethet fel a német – francia javaslat, de bővebben nem kívánta kommentálni az elképzelést. A párizsi minicsúcsról hazatérő Joschka Fischer német külügyminiszter csal ódottságának adott hangot: nehezményezte, hogy az EUt egy elnök helyett kettő fogja vezetni. (Berlini politikuskörökben ezt annak is tulajdonítják, hogy Fischer állítólag magas EUpozícióban akarja folytatni később a karrierjét.) Fischer szerint a kettős elnökség még bonyolultabbá teszi az EUn belüli döntési folyamatokat. A német külügyminiszter ugyanakkor kedvezőnek tartja, hogy az Európai Tanács élén megszűnik az eddigi, félévenként való csere, a hosszabb időszak konszolidáltabb munkát ígér. Erópa „moto rja”, a német – francia együttműködés ismét „normális fordulatszámon működik”. JeanPierre Raffarin francia kormányfő ma Berlinbe érkezik, hogy folytassák a párizsi témák kidolgozását. vissza Ápolók Székelyudvarhelyről - Negyve nen jelentkeztek Erdélyből, végül harmincan kezdték meg a munkát a kecskeméti kórházban Népszabadság • 2003. január 16. • Szerző: Rajnai Attila Hétfőtől harminc frissen végzett erdélyi ápoló kezdte meg egyéves munkaviszonyát Kecskeméten, a BácsKiskun Me gyei Önkormányzat kórházában. Az intézményben ezzel megszűnt az évek óta tartó krónikus ápolóhiány, a Románia magyarlakta területeiről érkezett fiatalok pedig, lányok és fiúk vegyesen, munkához, keresethez jutottak. A bérezés és a társadalmi presztízs hi ánya az alapvető oka az országos ápolóhiánynak – állítják szakemberek. Dr. Fáy Tamásné, a BácsKiskun Megyei Önkormányzat kórházának ápolási igazgatója szerint a fentiek mellett a három- éves szakápolói képzés sem oldja meg igazából a gondot, mert a legtöb b fiatal ennek elvégzése után még egy évvel megtoldja a tanulást, hogy ezáltal nyelvvizsgás, EUkonform felsőfokú végzettségű ápoló legyen, és azonnal bekopogtasson egy nyugati kórház ajtaján. Tavaly például Szegeden ötvenhat ápoló diplomázott, közülük min dössze egy jelentkezett a kecskeméti megyei kórházba. A hírös város egészségügyi szakközépiskolájában pedig négy év óta az idén tudtak először indítani egy érettségizettekből álló szakápolói osztályt. – Pedig mindent megpróbáltunk, hogy az elvándorolást me gakadályozzuk – mondja Fáy Tamásné, aki több mint ezerkétszáz egészségügyi dolgozó munkáltatója. – A béren és a pótlékokon felül a