Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-15
elírásáról. Egyébként Budapestnek összesen 110 elektora van, tehát szavazataink 90 százalékát vidékről kaptuk. - A Demokrat ikus Roma Koalíció álláspontja szerint milyen változtatások szükségesek az OCÖ működésében, illetve kivizsgáljáke az elmúlt nyolc év gazdálkodását? - Az első és legfontosabb lépésünk az lesz, hogy nyilvánossá tesszük az önkormányzat üléseit. Másrészt megs züntetjük a 24 millió forintos elnöki keretet, amelyet eddig Farkas Flórián saját belátása szerint használhatott fel. A demokratizálás az OCÖ struktúráján belül úgy fog megvalósulni, hogy szétválasztjuk a politikai döntéshozatalt a végrehajtástól. A testül et 53 tagja dönt majd minden fontos kérdésben, melyeket a 13 fős operatív csoport hajtja majd végre. Az OCÖ három frakciója az előzetes megállapodások szerint delegálnak tagokat e testületbe, ők pedig szakmák szerint képviselnének egyegy területet. A jólé ti rendszerváltozás lehetősége az OCÖ és a kormányzat együttműködéséből következik. Ez azt jelenti, hogy olyan jogszabályok szülessenek, amelyek általában teszik lehetővé a leszakadó rétegek integrálását a magyar társadalomba. A településektől függő cigány önkormányzati rendszer ugyanis hitelesíti azt a szegregációs nyomást, amely a települési önkormányzatoktól érkezik a romák felé. Újra kell gombolni a mellényt. Véleményem szerint meg kell teremteni a kisebbségi önkormányzatok pénzügyi függetlenségét és vi lágosan körül kell írni azokat a jogi lehetőségeket, amelyek alapján működnek. Szerintem Farkas azért ragaszkodik foggalkörömmel pozíciójához, mert joggal tart a gazdasági átvilágítástól. Információim szerint a zárakat lecserélte és elkezdte a dokumentumo kat megsemmisíteni. - Számíte az OCÖ munkájában Farkas Flórián segítségére? - Sem Farkas, sem szűk klientúrája nem vehet részt az OCÖ munkájában, mivel őket személyes felelősség terheli a kialakult helyzetért. vissza A cipr usi törökök az egyesítésért tüntettek Magyar Hírlap 2003. január 15. Ma újra tárgyalóasztalhoz ül Ciprus szigetének török és görög vezetése. Tegnap a ciprusi török lakosság egynegyede vonult fel saját kormánya ellen, az újraegyesítést sürgető ENSZterv et támogatva. A török ciprióták vezetője, Rauf Denktas egyre kevésbé tudja meggyőzni szakadár államának mintegy 200 ezer lakosát, hogy miért ellenzi továbbra is mereven az újraegyesítést. Eddig arra hivatkozott, hogy az érdeksérelmekkel, népcsoportjána k korlátozásával járhat. Mehmet Ali Talat, az egyik ellenzéki ciprusi török vezető szerint Denktast meglepte a decemberben kezdődött tömegmegmozdulások ereje, de csak akkor mond le, ha ezt Ankarában is elvárják tőle. A BBC által idézett rendőrségi forráso k és külföldi diplomaták tegnap ötvenezer tüntető megmozdulásáról számoltak be, az MTI hetvenezerről tudósított. A jelszavak szinte nem is változtak december óta, csak a türelmetlenség lett nagyobb: az ENSZ február végéig szabott határidőt a megegyezésre. A ciprusi törökök a közvéleménykutatások szerint azonban még ennél is sürgetőbbként élik át a valójában későbbi határidőt, az ország belépését az Európai Unióba 2004ben (Magyarországgal és a további nyolc tagjelölttel egy időben). Attól tartanak, hogy mé g jobban el fognak szegényedni, ha ez nélkülük történik meg. Az ENSZ a nemzetközi normáknak és a huszonegyedik századi elvárásoknak megfelelő megoldást javasol. Az újraegyesítést szövetségi állam vinné véghez, amelynek központi kormánya gyenge, két tartom ányának autonómiája viszont annál nagyobb. A mai tárgyalás előtt az ENSZmegbízott Alvaro de Soto előrebocsátotta, hogy a világszervezet tervének nincs alternatívája, azt legfeljebb csak finomhangolásnak lehet alávetni. Denktas és a görög ciprióta elnök, Gláfkosz Kleridész tárgyalását a határon tartják. A sziget etnikai megosztottsága akkor vált végzetessé, amikor 1974ben a görög népesség egy csoportja puccsal próbálta kikényszeríteni a független ország unióját Görögországgal. A puccs elbukott, de a törö k népességet féltve, Törökország beavatkozott, és szakadár államot hozott létre a sziget északi részén. Jelenleg is mintegy harmincezer fős katonaságot állomásoztat a szigeten, de Ankarán kívül senki sem ismerte el a török államalakulatot.
