Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-14
Románia, stb. rendelkezik etnikai alapú kedvezménytörvénnyel, vagy dolgozik egy ilyen jogszabályon. Nem könnyű megérteni a budapesti külügyminisztériumot, miért tűri, hogy Verheugen biztos hatáskörét messze túllépje? Ha csak nem alibit keres a baloldali koalíció, hogy a brüsszeli nyomásra, az európai elvárásra hivatkozva fojthassa meg az általa feleslegesnek ítélt törvényt. vissza Kedvezmény az egész világ Népszava 2003. január 14. Szerző: Hegyi Gyula, országgyű lési képviselő (MSZP) Birkagané eladó vagy elcserélhető mindenféle takarmányra. Néhány hete olvastam ezt a hirdetést Zentán, a Városháza épülete mögötti kis piacon. Kézírásos kis cédulán, melyet nyilván maga a ganétulajdonos szögezett ki az egyik fára. C sak magyarul, nem volt alatta a hivatalos hirdetményeken előírásos szerb változat. Míg feljegyeztem, arra gondoltam, hogy szerzője bizonyosan nem részese az etnobiznisznek, nem hivatásos kisebbségi politikus, nem tartozik az egymással veszekedő vajdasági m agyar pártok egyikébe sem. Csak egy derék termelő, aki a birkaganét szeretné elcserélni mindenféle takarmányra, amelyből aztán - a birkák aktív közreműködésével - idővel újabb gané keletkezik. S ehhez a kereskedelmi ügylethez (barternek is nevezik magasabb körökben) azért használja a magyar nyelvet, mert maga csak ezt ismeri, s feltételezi, hogy reménybeli partnerei is jól értenek magyarul. Végső soron ez a célja minden kedvezménytörvénynek, kisebbségvédő jogszabálynak és nemzetiségi mozgalomnak. Megőrizni az anyanyelvi kultúrát - és nemcsak az ünnepi folklórfesztiválokra, hanem a mindennapi élet leghétköznapibb helyzeteiben is. Ahol aprócseprő ügyeiket is magyarul intézik az emberek, ott van a legtöbb remény a megmaradásra. Ceausescu Romániájában is akadt hébehóba magyar felirat az intézmények névtábláján a román név alatt, de a gyógyszerek használati utasítását csak a régi Jugoszláviában tüntették fel magyarul is a dobozba hajtogatott ismertetőn. Nagy különbség ez, a lényegről szól: Arról, hogy a nyelvhas ználat joga politikai díszlete vagy természetes jog? A demokratikus változások óta elsősorban a határon túli magyar pártok feladata annak biztosítása, hogy a mindennapi életben is megmaradjon az anyanyelv. Mivel a vezető magyar pártok mind Szlovákiában, m ind Romániában, mind Szerbiában kormány közeli helyzetben vannak, erre most jobb esélyük van, mint valaha. Az Orbánkormány idején született, de az MSZP által is megszavazott kedvezménytörvénynek elvileg semmi más célja nem volt, mint hogy ezt korlátozott eszközökkel a magyar állam is támogassa. Sajnos, a törvénybe számos olyan hiba és nemzetközileg tarthatatlan rendelkezés is bekerült, amihez az akkori többség a szocialisták és szabad demokraták módosító javaslatai ellenére sziklaszilárdan ragaszkodott. Ön kritikusan azt is hozzá kell tennem: magam sem gondoltam, hogy a törvény ilyen komoly nemzetközi vihart vált ki. Számos országban létezik hasonl ó, az anyaország határon túli kisebbségeit támogató rendelkezés, s ezek egyike sem váltott ki ilyen széles körű érdeklődést és ellenérzést. A magyar küldöttség az Európa Tanácsban folyamatosan azt javasolta, hogy készüljön átfogó elemzés az összes európai kedvezménytörvényről. Sajnos, a többi tagállam vagy közömbös a kezdeményezés iránt, vagy kizárólag a magyar törvénnyel hajlandó foglalkozni.A kedvezménytörvény módosítása - amint azt lényegében a Magyar Állandó Értekezlet is elfogadta - ezért elkerülhetetl en. A részletekről akkor érdemes vitatkozni, ha mindenki előtt ott lesz a tervezett törvénymódosítás szövege. Van azonban egy fontos elem, amely a legszélesebb nyilvánosságra tartozik, s amelyet annak is érdemes pontosan értenie, aki nem merült el részlete sen a törvény körüli vitákban. Németh Zsolt fideszes képviselő pártja nevében elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Unióba belépő szomszédos országok kikerüljenek a törvény hatálya alól. Ha Németh Zsolt fideszes képviselő azonos Németh Zsolt egykori fideszes külügyi államtitkárral (minden jel és fotó erre mutat), akkor neki kell a legjobban tudnia, hogy éppen ő és kormánya vette ki Ausztriát a törvény hatálya alól. S pontosan azért, mert az Európai Unió világossá tette: már egy tagjelölt ország sem te het különbséget bármely uniós állam polgárai között azok nemzetiségi hovatartozása alapján. Még inkább így lesz ez akkor, amikor Magyarország is az unió teljes jogú tagja lesz. Amúgy pedig a mindennapi életben a határon túli magyarok természetesen könnyeb ben tanulhatnak vagy dolgozhatnak majd Magyarországon, mint az írek vagy a máltaiak. Ehhez nem kell semmilyen törvény, ez józan paraszti ésszel is nyilvánvaló. Ha NagyBritannia a belépés pillanatában biztosítja is a teljes
