Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-14
Először az interneten ismerkedhetünk majd meg a lakosságnak szánt kivonattal, amely febr uár végére 250 ezer példányban, százoldalas színes füzet formájában is megjelenik. A Külügyminisztérium a napokban készíti a terjesztési tervet: a kiadványt elküldik például minisztériumoknak, önkormányzatoknak és iskoláknak, s hozzá lehet jutni a tizenkil enc megyeszékhelyen működő Európai Információs Pontokon (EIP) is. A csatlakozási szerződés teljes szövegét – a terjedelme miatt – március elejétől csak a világhálón lehet böngészni. Ám ez még nem minden: a külügyi tárca kibővíti és aktualizálja a jelenleg 25 részből álló Engem is érint füzetsorozatot, további tíz részt megjelentetve. Az olvasmányos, alapvetően a csatlakozási tárgyalások fejezeteit feldolgozó brosúrákat szintén az EIPken keresztül lehet beszerezni. A korábban publikált, az EUcsatlakozássa l kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre választ adó füzetet márciusban újra kiadják, és ezúttal már kétszáz kérdésre felelnek. Szórólapokkal is ellátja a lakosságot a Külügyminisztérium. A lapokat hét célcsoportnak (például: nők, fiatalok, nyugdíjasok, kis- és középvállalkozók) készítik, kiemelve a legérzékenyebb témákat. A kiadványt – amely először áprilisban, utána pedig negyedévenként jelentkezik – különféle intézményeknek, szervezeteknek juttatják el. Beszáll az EUtájékoztatási nagyüzembe a Miniszterel nöki Hivatal (MeH) is, amely – a Külügyminisztériummal együttműködésben – Európai Füzeteket ad ki. Ezek két dologban különböznek a külügyes népszerűsítő kiadványoktól: bővebb, szakmaibb jellegű füzetek lesznek, amelyek nem tárgyalási fejezetenként, hanem s zakmai célcsoportonként (például: paprikatermelők, méhészek) ismertetik a csatlakozási tudnivalókat. A szaktárcáktól már több mint száz témajavaslat beérkezett a MeHhez, amely öszszesen 100150 Európai Füzetet kíván kiadni, ebből százat igen gyorsan: még az áprilisi népszavazásig. A 16 – 32 oldalas ismertetőkből nemcsak az adott célcsoportok, hanem könyvtárak, önkormányzatok is kapnak majd. vissza Státustájékoztatás – most dél felé Budapest várja a jugoszláv, horvát és szlovén választ NSZ • 2003. január 14. • Szerző: Munkatársunktól Budapest a héten tájékoztatja Jugoszláviát, Horvátországot és Szlovéniát a státustörvény módosításának hét alapelvéről, amelyeket a Medgyessykormány tavaly decemberben fogadott el. Ukrajna valamive l később kerül sorra – értesült lapunk. Ezt kérdésünkre tegnap a Külügyminisztériumban megerősítették. Belgrád, Zágráb és Ljubljana korábban nem emelt kifogást a törvény ellen. A külügyi tárcánál, amely a konzultációkat – vélhetően helyettes államtitkári szinten – fogja lebonyolítani, arra számítanak, hogy az érintett három szomszéd ezúttal sem emel semmilyen kifogást a magyar jogszabály tervezett módosításával kapcsolatban. A szomszédos országok közül Románia és Szlovákia – amelyek a leghevesebben ellen ezték a törvényt – tavaly az év végén már megkapta a hét alapelvet tartalmazó dokumentumot. Bukarestben Kovács László magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter decemberi találkozóján elvi egyetértés született a státustörvény módosításáról. Szlovákia e gyelőre nem ismertette álláspontját a magyar elképzelésekkel kapcsolatban. Bársony András, a külügy politikai államtitkára lapunknak elmondta: nem kapott még választ Pozsonyból december 23i levelére, amelyben megerősítette, hogy Budapest a hét alapelv ala pján kíván egyeztetni Pozsonnyal a státustörvény módosításáról. Ha Szlovákia nem válaszol, akkor a pozsonyi kormány véleménye nélkül készülhet el a módosítás normaszövege. vissza Anyaországi tankönyvek a Vajdaságba
