Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-03
Határon Túli Magyarok Hivatala Sajtó és Dokumentációs Főosztály REGGELI SAJTÓFIGYELŐ i 2003. január 3., péntek M AGYARORSZÁG Kész a státustörvény legújabb változata − A parlamenti szavazás előtt egyeztetni kell Szlovákiával é s Romániával − Elkészült a státustörvény legújabb módosított szövegtervezete, amelyet Budapest már el is juttatott Pozsonyba − Erről már talán januárban egyeztet a magyar és a szlovák külügyminiszter − A módosítás figyelembe veszi az EU legújabb bírálatai t (Nsz 13.o.) „Nem bíráltam a külügyet” − mondta SzentIványi István, az integrációs bizottság elnöke − Az SZDSZes politikus arra a lapvéleményre reagált, amely vitát sejtetett közte és a Külügyminisztérium vezetői között az EUcsatlakozással kapcsolatos integrációs intézmény megalakulása miatt. SzentIványi egy interjúban valóban kifejtette, hogy helyesnek tartaná, ha az integráció ügyeivel önálló intézmény vagy felelős politikai személyiség foglalkozna (Nsz 3.o.) Választás a kisebbségek önkormányzatainál is − A jogszabály szerint mindenki, akit kisebbségi képviselővé választottak, egyben elektor is, akinek joga van részt venni nemzetisége országos önkormányzatának megválasztásán − A kisebbségek le gkisebb országos önkormányzata 13, a legnagyobb pedig 53 főből állhat (Nszv 3.o.) Megszüntethetik a neonáci egyesületet − „A Nemzetbiztonsági Hivatal kezdeményezte a Vér és Becsület Kulturális Egyesület bírósági bejegyzésének f elülvizsgálatát, mivel adataik szerint a szervezet deklarált céljaival ellentétes nézeteket képvisel” – közölte Tóth András − A polgári titkosszolgálatokat irányító politikai államtitkár úgy vélte: új törvényekre lesz szükség a szélsőséges szervezetek elle ni fellépéshez, ám a februárra tervezett neonáci összejövetelt a jelenlegi törvényes eszközökkel is el tudják lehetetleníteni a hatóságok (MH 3.o.) Nemzetpolitikai dilemmák − „A tizenötmillió magyar, mindnyájunk hivatkozási a lapja, azoké, akik a nemzet sorsát és a magyarság magyarként megmaradását az egyik legfőbb erkölcsi követelményként élik meg, sajnos egyre inkább csak szimbólum. A legutóbbi, környezetünkben végzett népszámlálások adatai azt valószínűsítik, hogy a Kárpátm edencében élő magyarok száma - amennyiben az anyaország alig több mint tízmillió lakosát nagyvonalúan mind magyarnak tekintjük - legfeljebb 12,5 millió lehet. Az 1990es évek elején ez a szám még valóban közel volt a tizenhárommillióhoz, de tíz év után, mo stanra Erdélyben és a Felvidéken, valamint Kárpátalján és a Délvidéken (Vajdaságban) a magyarság lélekszáma mintegy 400 ezer fővel csökkent. Félő, hogy az utódállamokban
