Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-11
Amelyhez természetesen a tankönyvet a konkrét helyzethez, az adott o sztály, csoport tudásszintjéhez alkalmazó különféle kiegészítő anyagok, segédletek, munkafüzetek szükségesek. Ezekről gondoskodni azonban már a helyi pedagógusok feladata. A pályázat megnyerése után támadt a másik gondjuk. A Nemzeti Tankönyvkiadó – annak ellenére, hogy a Magyar nemzetismeret szerzői közül hárman is munkatársai, hogy a munkálatok ott zajlottak, sőt, hogy a kiadó nyilváníttatta tankönyvvé, tehát megfelelőnek találta – a kézirat közreadását nem vállalta. Az okokról szólva Bakos István a Magya r nemzetismeret szokatlanságát emlegette, amivel eufemisztikusan arra utalt, hogy a kiadó új vezetése szerint a kiadvány mégsem felel meg a magyarországi tankönyvi követelményeknek, komplex jellege, kissé konzervatívnemzeti beállítottsága miatt. Kérdésünk re Bakos István azt mondta, hogy a könyv szükségképpen ilyen, minthogy a határon túli magyarságnak, elsősorban a nyugati szórványmagyaroknak és intézményeiknek készült. Mivel a szerzők azt akarták, hogy a tankönyvet a nyugatiak elfogadják, széles körben él jenek vele, igazodniuk kellett azok igényeihez, akik megrendelték és használni kívánják. Fontosnak gondolták azt is, hogy a tankönyv segítsen meggyőzni azokat, akiknek írták, hogy érdekükben áll magyarságuk megismerése, elfogadása, megőrzése, s hogy ennek ez a tankönyv jóakaratú s remélhetőleg eredményesen használható eszköze. Bakos Istvánék tehát másik kiadót kerestek és találtak. Az Oktatási Minisztérium kétmilliós és az Illyés Alapítvány ötszázezres támogatásával az Antológia vállalta kiadását. vissza Indulhat az EUnépszavazási kampány Magyar Hírlap 2003. január 11. Jövő héten dől el, mely cégek kaphatják meg a "nagy falatokat” az uniós csatlakozást szentesítő népszavazás (és az igenlő voksolás) népszerűsítésére. A cs atlakozási, népszavazási kommunikációs kampányt közalapítvány irányítja, amely a kormányszóvivő tegnapi közlése szerint a kormánytól független szervezet – benne sokféle politikai orientációjú szakember található – , de a pénzek elosztása körül máris kitörte k kisebb viták. A kampányt is mindenki másképp csinálta: az osztrákok korábban kezdték, a finnek egyenlő esélyt adtak az ellenzőknek is. A magyar lakosság uniós ismereteinek bővítésének feladatát tavaly ősz óta az Európai Uniós Kommunikációs Közalapítv ány látja el. A felkészítés legelső, egyben leglátványosabb szakasza az április 12ei népszavazást megelőző kampány, de a szaktárcákkal együtt a csatlakozás után is végzendő ismeretterjesztést is a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai és Társad almi Kapcsolatok Hivatala által létrehozott alapítvány koordinálja. Az alapítvány kuratóriumát Palánkai Tibor, a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) tanára vezeti, tagjai Ágh Attila politológus, Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke, Chiká n Attila, a BKÁE rektora, Gerő András történész, Kádár Béla, az OECD képviselője és Somody Imre, a Pharmavit elnöke. A felügyelőbizottság elnöke Csáki György, közgazdász, postaelnök, tagja még Habsburg György és Detrekői Ákos. Kétmilliárd propagandára A tavaly 500 millióból, 2003ban pedig másfél milliárd forintból gazdálkodó alapítványnak pénze elköltéséhez a kormány 254 oldalas az Európai Unió kommunikációs stratégiája adja meg az irányt, melyet tavaly novemberi első ülésén fogadott el. Jóllehet, már ekkor is nyilvánvaló volt, szorít az idő, hiszen alig néhány hónap van hátra az uniós tagságról rendezendő népszavazásig, az
