Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-19
átlagánál, ám a szövetség egyes tagországai között is jelentős eltérések vannak a nemzetközi műveletekben akt ivitásával kitűnő, illetve a többi állam között. A 6,8 milliárdos keret nem tartalmazza az esetleges afganisztáni misszió költségeit, így ez várhatóan további 11,5 milliárd forint átcsoportosítását teszi szükségessé a honvédség költségvetésén belül. A N ATO- és az egyéb missziókra fordított összeg nagysága közötti különbség nem véletlen. A külföldi kiküldetésben szolgálatot teljesítő mintegy 725 magyar katona többsége a NATO műveleteiben vesz részt, másrészt jelentős különbség van a finanszírozás módjában is. NATOmissziók esetén a részt vevő államok finanszírozzák kiküldött egységük tagjainak ellátását és fizetését, és őket terhelik a szállítási költségek is. Az ENSZ által szervezett műveletek esetén a kiállított egységek devizaellátmányát szintén a részt vevő államok fizetik ki, de a nemzetközi szervezet a kiállított kontingens létszáma, illetve a kivitt technikai eszközök után térítést fizet, így a küldő államot összességében csak katonái felszerelésének költsége terheli. A külföldi missziók egyébként változatlanul népszerűek a hivatásos és a szerződéses állomány tagjai között, amit jelez, hogy a HM Afganisztánnal kapcsolatos eredeti terveiben szereplő őrszakaszba számos katona jelezte részvételi szándékát még azelőtt, hogy egyáltalán – végül is negatív – döntés született volna az egység felállításáról. A népszerűség nem véletlen: az egyéb tényezők mellett a külföldi missziókban teljesítők számára folyósított úgynevezett devizaellátmány jelentős vonzerőt gyakorol a szerződéses és hivatásos katonákra. ENS Zmissziók esetén a devizaellátmány értékét a valódi finanszírozó, a nemzetközi szervezet határozza meg. Az ENSZakciókban részt vevő katonák – itthoni fizetésük mellett – havi 950 – 1450 dollár juttatásban részesülnek. A NATOműveletekben való részvétel k apcsán a devizaellátmány mértékét egy HMutasítás szabályozza, amely alapján a kiküldött katonák – beosztástól függően – havi 1000 és 1600 dollár közötti juttatásra számíthatnak. Ez alól kivételt jelenthet az afganisztáni művelet, amelyben a résztvevők enn él is magasabb, átlagosan havi 2500 dolláros juttatásban részesülhetnek, mivel az ország továbbra is hadműveleti térségnek minősül. Éppen ezért – a szállítási költség mellett – a magasabb devizaellátmányra vezethető vissza, hogy az afganisztáni kiküldetés, a kiutazó egység alacsony létszámához viszonyítva, a többi NATOmisszióhoz képest is magas ráfordítást igényel. Munkatársunktól Tegnapi ülésén a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kiképzési céllal igénybe vegye a taszári katonai bázist. A kabinet eredeti szándékai szerint a támaszpont – egy esetleges Irak elleni hadművelettel összefüggő – igénybevételére vonatkozó amerikai kérés ügyében az Országgyűlés dönthetett volna. Ennek ellenére a kormány kedden visszavonta az erre vonatkozó ország gyűlési határozati javaslatot, igaz, ezt az ellenzéki pártok is támogatták. Az előzetes puhatolódzást követően az Egyesült Államok a múlt héten juttatta el a taszári bázis igénybevételére vonatkozó hivatalos kérését a Honvédelmi Minisztériumnak. Ebben Don ald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter arra kérte magyar kollégáját, járuljon hozzá, hogy egy esetleges iraki katonai akció esetén a taszári bázison tolmácsolásra és más kiegészítő feladatokra alkalmas személyeket képezhessenek ki. A honvédelmi tárca tájé koztatása szerint – az amerikai kiképzőkiszolgáló személyzettel együtt – a jövő év elejétől, két váltásban, összesen 4500 fő tartózkodna a taszári bázis területén. A Taszárra érkezők többsége várhatóan arab származású, az Egyesült Államokban, vagy Európá ban élő, de az Egyesült Államok fegyveres erőinek állományába tartozó személy lesz, akik kiképzését jövő év végéig kell befejezni. Az ezzel kapcsolatos költségek szintén az Egyesült Államokat terhelik. Az Egyesült Államok az elmúlt hetekben összesen 51 ál lamtól kért támogatást a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedése elleni nemzetközi fellépés szükségességére hivatkozva. A megkeresett államok többsége kedvezően reagált, sőt a felkérés kapcsán – a Washington Times szerint – Bulgária azt is felaj ánlotta: Magyarország elutasító döntése esetén vállalja, hogy területén képezzenek ki iraki ellenzékieket. A lap szerint a NATOba meghívott balkáni országnak ez jó alkalom lenne a bizonyításra, miután kiderült, hogy az állami tulajdonú Terem nevű fegyver- és lőszergyár illegálisan páncélozott szállító harci járművekhez szükséges alkatrészeket szállított Iraknak. Taszárra hét évvel ezelőtt, 1995 decemberében
