Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-19
A német alkotmánybíróság tegnap elvetette Schröder bevándorlási törvényét. Világszerte erősödik a gazdasági célú, megélhetési migráció. Magyarországon évente tíztizenkétezer külföldi jelen tkezik ilyen igénnyel, s nyolcvanezren élnek nálunk bevándorlási engedéllyel. A német alkotmánybíróság – formai okokból – elvetette a tavaly márciusban kidolgozott bevándorlási törvényt. Ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő Schröderkormány újabb súly os kudarcot szenvedett. A német alkotmánybíróság tegnap – formai okokból – elvetette a tavaly márciusban kidolgozott bevándorlási törvényt. Ezek után évek telhetnek el, amíg lesz bevándorlási törvénye Németországnak, ahol a lakosság mintegy kilenc százalé ka külföldi. Pedig a bevándorlás szinte létkérdés a németeknek. A Budapestről nézve igen nagyvonalú szociális támogatási rendszer ellenére a németeknél csökken a születésszám. Ugyanakkor a magasabb életszínvonal, jobb orvosi ellátás miatt az emberek tovább élnek, egyre több a nyugdíjas – és egyre kevesebb a munkaképes korú fiatal. Már most katasztrofális egyensúlyhiány mutatkozik a nyugdíj- és egészségügyi ellátórendszerében. Csak a bevándorlás ösztönzése, csak bevándorolt, vagy itt született „sok kis török” kínál megol dást – írja egy kommentátor. Németországban már ma jó néhány, nehéz fizikai munkával vagy más hátrányokkal, alacsony bérekkel járó munkakörben (építőipari segédmunkástól a szállodai, vendéglátói kiszolgáló személyzetig) szinte csak külföldiek hajlandók dol gozni, noha több mint négymillióan állástalanok. A bevándorlási törvény nem válaszol meg valamennyi kérdést: például a terrorizmus korában hogyan lehet kiszűrni az emberi jogok megsértése nélkül a menekültek közé csempészett iszlám fanatikusokat? – Európa legjobb bevándorlási törvénye volt a most visszautasított – mondta tegnap Otto Schily belügyminiszter. Hogy ez így vane, vitatott, annyi azonban biztos, a német kudarc visszaveti az egész EUban az egyik legfogasabb kérdés, a bevándorlás megoldását. Kiha t KeletKözépEurópára, az EUcsatlakozókra is, amelyeknél szintén megoldatlan a bevándorlás. Magyarországon is a témához kötődő komoly társadalmi vita, a majdani, legalább a Schröderék által kidolgozotthoz hasonló színvonalú bevándorlási törvény még mindi g várat magára. vissza Magyar bevándorlás: a fő indok a családegyesítés NSZ • 2002. december 19. • Szerző: Munkatársunktól Az utóbbi fél évtizedben évenként 1012 ezer külföldi jelezte bevándorlási szándékát a magyar hatósá goknak. A kérelmek elbírálásában illetékes BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának adatai szerint tavaly összesen 79562 személynek volt bevándorlási engedélye. Feltételezhető, hogy nagyobb részük magyar nemzetiségű. A bevándorlási engedéllyel rend elkezők többsége román állampolgár; tavaly a számuk 37 996 volt. A hivatalban lapunkat arról tájékoztatták, hogy egyegy ország állampolgárai között nem tesznek különbséget nemzetiségi alapon. Így pontos kimutatást sem vezetnek arról, hogy a szomszédos ors zágokból érkező bevándorlási kérelmek közül hányat nyújthattak be magyarok. A határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó kormányhivatalban, a HTMHban nem tudtak információval szolgálni a magyar migrációra vonatkozó ügyekben. A tapasztalatok szerint a szom szédos országokból többségében a magyar nemzetiségűek szeretnének bevándorolni az anyaországba. Elsősorban a volt Jugoszlávia és Ukrajna állampolgárai részéről nagy az érdeklődés. Tavaly összesen 9781 jugoszláv és 5859 ukrán állampolgár rendelkezett bevánd orlási engedélylyel. Becslések szerint nagy többségük magyar nemzetiségű. A környező országokban élő magyar kérelmezők nagyobb része családegyesítéssel akar végleg Magyarországra költözni. Jugoszláviában és Ukrajnában újabban egyre többen tartanak attól, hogy a magyar vízumkötelezettség jövőre esedékes bevezetése után ezzel a két állammal szemben az anyaország
