Reggeli Sajtófigyelő, 2002. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-12-03
Ma újabb főtárgyalói forduló lesz hazánk uniós csatlakozásának pénzügyi feltételeiről, és esetleg a versenyfejezet lezárá sáról is. Ez utóbbiban az EU azt szeretné, hogy Magyarország visszamenőleges hatállyal is beszüntesse (visszafizettesse) a nagybefektetőknek nyújtott adókedvezményeket. Ez perekhez, sőt a beruházók kivonulásához vezethet, ráadásul több tízezer munkahely ke rülne veszélye. Az alku keménységét jelzi, hogy Günter Verheugen bővítési biztos tegnap egy bécsi beszédében „komoly, nyugtalanító problémának” minősítette, hogy a vita lezáratlan. Más uniós források szerint viszont „a napokban” dűlőre lehet jutni. Továb b dúl a vita arról, hogy egyáltalán meddig lehet alkudozni. Az EU soros elnöke, Dánia, valamint az unió „kormányának” képviselői szerint csak vasárnapig, maximum hétfőig. Magyar, lengyel, cseh, szlovén és észt részről viszont akár az ünnepélyes koppenhágai csúcstalálkozó végéig, jövő péntekig. Tegnap Verheugen szóvivője ismét kizárta ezt a lehetőséget, arra utalva, hogy aki sokáig vitatkozik, az kudarcra ítéli 2004es csatlakozását. Lengyelország viszont, dacolva az egyre keményebb brüsszeli intésekkel, te gnap is újabb követeléssel állt elő: az október végén „elvett” két és fél milliárd eurós bővítési pénzt ne csak részben adják vissza – mint a dán elnökség kompromisszumként javasolja – , hanem teljes egészében. A dán elnökség egyik képviselője lapunk kérdés ére „képtelenségnek” titulálta a felvetést, elismerve: az alku hajrájában szabályos „idegháború” folyik. Dánia két tűz között van: több mostani tagállam sokallja a kompromisszumos ajánlatot, a tagjelöltek keveslik. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke tegnap este a belépni szándékozókat arra intette, hogy „vegyék figyelembe a realitásokat”. vissza Német egyetem – kérdőjelekkel Népszabadság • 2002. december 3. A német szövetségi elnök jelenlétében pénteken felavatott bud apesti német egyetem ügyét elsőként Orbán Viktor volt miniszterelnök vetette fel két és fél évvel ezelőtti bajorországi látogatásán. Az ötlet nagy tetszést aratott a német nyelvterületen: a második világháború óta ezt szánták az első olyan német nyelvű fel sőoktatási intézménynek, amelyet egy kelet- és középeurópai országban saját kezdeményezésre hoznak létre. Az Orbánkormány a Festeticspalotát bocsátotta az egyetem rendelkezésre, amelynek felújítására hárommilliárd forintot biztosított, a működtetésre pe dig közalapítványt hozott létre évi 230 millió forintos kerettel. Az akkori ellenzék többször is kifogásolta: állami pénzből támogatnak egy alapítványi intézményt. Berlinben tavasszal némi aggodalmat is keltett, hogy az új magyar kormány nem hátrále ki az előző vezetés által „gründolt” egyetem mögül, de végül – állítólag nem kis viták után – a kabinet a folytonosság mellett döntött, és az Andrássy Egyetem az idén szeptembertől megkezdte a működést. Igaz, nem teljesen zökkenőmentesen: a tervezett 150 diák h elyett egyelőre csupán hatvanan látogatják, és a felújítás elhúzódása óta még ők sem a Festeticspalotában, hanem egy Magyar utcai ideiglenes épületben tanulnak. (A felújítás a mai napig nem fejeződött be, pénteken több helyről hiányzott a parketta, helyen ként deszkák helyettesítették az ajtókat.) A viszonylag csekély érdeklődés oka az egyetem körüli bizonytalanság és az igencsak borsos, havi százezer forintos tandíj: az intézményt még nem akkreditálták, így nem tudni, pontosan mennyit ér a diploma. Az inté zmény kétéves posztgraduális képzést nyújt az összehasonlító állam- és jogtudományok, a nemzetközi kapcsolatok és a középeurópai kutatások terén. Ösztöndíjak ugyan vannak, de csupán a tandíj töredékét fedezik. Szakértők megkérdőjelezik, hogy a Festeticsp alota megfelele oktatási célokra: hiányzik a könyvtár, nincsenek kutatóhelyek és külföldi forrásmunkák. A problémák miatt az Oktatási
