Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-06
me gszavazásához szükséges ellenzéki támogatás. Az alkotmány új normaszövegtervezetéről – mint ismert – Bárándy Péter igazságügyminiszter már több alkalommal konzultált a parlamenti frakciókkal. Az igazságügyminiszternek nem volt felhatalmazása további egy eztetésekre, lapunk ugyanakkor úgy tudja: a kormány a héten valószínűleg felhatalmazza Bárándy Pétert a konzultációk folytatására. Az azonban információink szerint még kérdéses, hogy a tárgyalás milyen keretek között történik majd, amennyiben nem kerül sor külön négypárti konzultációra, akkor vagy az úgynevezett integrációs nagybizottságban, vagy a szokásos eljárás szerint a kijelölt parlamenti bizottságokban folyhat a javaslat vitája. Vannak olyan koalíciós politikusok, akik úgy látják: nincs szükség külön négypárti egyeztetésre, szerintük ugyanis a Fidesz „időhúzásra játszik”. Az már nyilvánvalóvá vált, hogy az alkotmánymódosítási javaslat három fontos pontjáról alapvetően eltér a koalíció és az ellenzék véleménye. A Fidesz és az MDF az EUcsatlakozás ügyé ben tartandó népszavazás időzítéséről, a kormány és a parlament viszonyáról, továbbá az Európai Unió jogának, a közösségi jognak az átvételéről is másként gondolkodik, mint a koalíció. Ellenzik, hogy a csatlakozási szerződés aláírása előtt legyen az ügydön tő népszavazás, és nem helyeslik, hogy ennek kiírásáról az Országgyűlés koalíciós többsége dönthessen. Az új normaszövegjavaslat az ellenzék szerint nem köti meg eléggé a kormány kezét az Európai Unióval folytatandó tárgyalások során. A Fidesz és az MDF a zt is kifogásolja, hogy a közösségi jog a magyar alkotmánynál magasabb rendű jogforrássá legyen. Ez szerintük veszélyezteti Magyarország szuverenitását. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője lapunknak tegnap úgy nyilatkozott: nem értenek egyet azzal, hogy M agyarország „a jogalkotó hatáskör kivételével egyes, alkotmányból eredő hatásköreinek gyakorlását a nemzetközi szervezet részére átengedheti”, mint ahogy az a kormány új tervezetében szerepel. Javasolták e passzus elhagyását és kizárólag annak rögzítését, hogy a hatásköröket a többi EUtagországgal közösen gyakoroljuk. Az ellenzéki politikus megerősítette, hogy ebben a formában nem támogatják az előterjesztést. Így továbbra is kétséges az alkotmánymódosítás elfogadása, hiszen ahhoz az összes parlamenti képv iselő kétharmadának támogatására van szükség. vissza Új vágányra állítani a kapcsolatokat − Medgyessy Péter amerikai programjának egy része egyértelmű üzenet Medgyessy Péter ma kezdődő washingtoni látogatásától a kormányzat azt reméli, hogy sikerül új vágányra állítani a magyar — amerikai kapcsolatokat. A magyar miniszterelnök a magyar önkormányzati választások, illetve az amerikai félidős voksolás után érkezik az Egyesült Államokba, s a vizitre nagyobb figyelem irán yulhat amiatt, mivel az új kihívásokra válaszokat kereső NATO prágai csúcsértekezlete előtt a szövetség kormányfői közül Medgyessy találkozik utoljára George W. Bushsal. Simonyi András, a washingtoni magyar nagykövet lapunknak új folytatásról beszélt. El ismerte, a magyar — amerikai viszonynak vannak területei, ahol többet kell tenni, mint a múltban. Vélekedése szerint a miniszterelnöki látogatás megerősíti majd, hogy Magyarország biztonsága a NATOn keresztül továbbra is alapvetően kapcsolódik az Egyesült Á llamokhoz, s hazánk továbbra is rendkívül fontosnak tartja az Amerikához fűződő gazdasági kapcsolatok erősítését. Medgyessy Péter amerikai programjának egy része egyértelmű üzenet, a Ground Zeróhoz tervezett látogatás szimbolikusan is jelzi, s ez a tárgyal ásokon is kifejeződik majd, hogy Magyarország szolidaritást vállal az Egyesült Államokkal a terrorizmus elleni küzdelemben. A nagykövet elmondta: amerikai tárgyalópartnereink tisztában vannak azzal, hogy a magyar külpolitika napirendjének egyik legfontos abb feladata jelenleg az európai uniós csatlakozási folyamat lezárása. A két hónapja Washingtonba érkezett misszióvezető benyomásai szerint az Egyesült Államok támogatja Magyarország teljes integrációját az európai intézményekbe, a NATOba és az Európai Un ióba. Magyar részről ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy ez nem kevesebb Amerikát, hanem több Európát fog jelenteni. Magyarország az EU tagjaként is, hoszszú távon is jó, erős atlanti kapcsolatrendszer fenntartásában érdekelt. Simonyi az amerikai sajtóban megjelent cikkekkel kapcsolatosan rámutatott, korántsem meglepő, hogy a prágai NATOcsúcs előtt, a bővítés újabb hulláma kapcsán mérlegre kerül a legutóbb felvett tagállamok, Lengyelország, Csehország és Magyarország eddigi teljesítménye.
