Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-04
Bécsben élesen bírálják Haider bagdadi útját (Nszv 8.o.) http://www.nepszava.hu/ Cikkek: Politikai vita az EUszignóról Mádl Ferenc a csatlakozást kihirdető hazai törvényt írhatja alá NSZ • 2002. november 4. • Szerző: Nyusztay Máté A Fidesz szerint a köztársasági elnöknek kellene aláírnia a ratifikálás utáni, az EUcsatlakozásról szóló szerződést. A külügyminiszter és az integrációs államtitkár szerint azonban ilyen jogi aktus nincs is, a ratifikálás ugyanis az aláírás után történik. Mádl Ferenc legfeljebb a csatlakozást kihirdető törvényt írhatja alá, ahogy egyébként minden más törvényt is. A Fidesz szerint a köztársasági elnöknek kellene az EUcsatlakozási szerződés ratifikálása után aláírnia az ország „jogi és diplomáciai értelemben vett” uniós csatlakozási szerződését, „mert ez egy pártokon felülemelkedő össznemzeti ügy”. Erről Szájer József, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője nyilatkozott vasárnap az MTInek. A Fidesz elképzelése (amelyet, mint megírtuk, a múlt heti, az alkotmánymódosításról tartott négypárti egyeztetésen vetett fel) szimbolikusan azt érzékeltetné, hogy az ország EUintegrációján eddig öt különböző kormány munkálkodott, így a csatlakoz ás nem köthető külön egyik párthoz sem, hanem az a politikai egészhez kapcsolódik. Szájer azt követően nyilatkozott, hogy a Népszabadság szombaton megírta: a Fidesz szerint az államfőnek, és nem a kormányfőnek kellene aláírnia az EUcsatlakozásról szóló sz erződést. Szájer elmondta még, hogy a csatlakozási szerződést az Európai Unióval a Magyar Köztársaság Országgyűlése köti. Balázs Péter, a külügyi tárca integrációs álllamtitkárságának vezetője erről azt mondta lapunknak: az uniós szerződést kormányok kötik . Visszatérve a Fidesz javaslatához: nincsen alkotmányos akadálya annak, hogy a köztársasági elnök írjon alá egy szerződést – mondta Szájer. Szólt arról is, hogy sem javaslatuk, sem kifogásuk nincs azzal kapcsolatban, hogy a szerződés áprilisi parafálásako r a dokumentumot a kormány valamely tagja vagy akár a miniszterelnök írja alá. – A mi javaslatunk a szerződés jogi és diplomáciai értelemben vett aláírására vonatkozik, ami már a ratifikáció után történik – tette hozzá. Balázs Péter ezzel kapcsolatban elmo ndta: ratifikálni, azaz törvénybe iktatni csak aláírt nemzetközi szerződést lehet. A ratifikáció után tehát már ebben az összefüggésben nincs mit aláírni, se a köztársasági elnöknek, se másnak. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Kovács László külügyminiszter , az MSZP elnöke. Hozzátette még: az uniós csatlakozás súlya indokolja, hogy az aláíró ebben az esetben mindenképpen Medgyessy Péter legyen. Ez az aláírás diplomáciai és jogi aktus, hangsúlyozta Szájer nyilatkozatára utalva a kormánypárti politikus. Ezt kö veti a parlamenti jóváhagyás, azaz a ratifikáció. Miután valamennyi jel enlegi tagállam és csatlakozó ország parlamentje ratifikálta a bővítést, és az Európai Parlament is jóváhagyta azt, érvénybe lép a szerződésrendszer. Ezt követően van ugyan szerepe a köztársasági elnöknek: itthon aláírja a kihirdetésről szóló törvényt (min t minden más törvényt is – a szerk .). Ez tehát csupán magyar és nem nemzetközi jogi, és nem is diplomáciai lépés – fogalmazott a külügyminiszter. Szólt arról is, hogy Magyarország nem elnöki köztársaság, ezért az alkotmányos gyakorlat szerint az államfő eg yébként sem ír alá nemzetközi szerződéseket. A Fidesz jogászpolitikusai ezt nyilván tudják, ezért nem javasolták annak idején, hogy Orbán Viktor helyett Göncz Árpád írja alá a NATOcsatlakozási szerződést. Elmondta továbbá: az előző kormány igazságügyi mi nisztériuma 2000ben készített egy részletes elemzést a majdani EUcsatlakozás közjogi lépéseiről és következményeiről. Ez sem szánt semmiféle szerepet a köztársasági elnöknek. Balsai István, az MDF frakcióvezetője lapunknak úgy nyilatkozott: a Fideszhez h asonlóan a demokrata fórum is szorgalmazza, hogy az államfő írja alá a csatlakozási szerződést, az ő személye testesíti meg ugyanis a nemzet egységét. Szájer konkrét javaslatáról szólva viszont elmondta, arról nem tud, hogy az Országgyűlés döntését, vagyis a ratifikációt követően sor kerülne még egy aláírásra. Indokoltnak tartaná, hogy új törvényben szabályozzák a nemzetközi szerződések aláírásával, jóváhagyásával kapcsolatos jogköröket.
