Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-15
roma Phare programok koordinálását, mely a Miniszterelnöki Hivatal romaügyi államtitkárságához ker ült. Hogyan lehet egyértelműen elkülöníteni a különböző kompetenciákat? Ténylegesen és véglegesen csak az új költségvetési törvénnyel, 2003. január 1jétől tisztázódnak a hatáskörök. A minisztériumok többségében a kisebbségi kérdéskörrel foglalkozó szakap parátusok kialakítása folyamatban van. Előreláthatólag hat minisztériumban lesznek cigányügyi biztosok. Azt szeretnénk, hogy a hazai kisebbségi területnek is mindenhol legyenek nevesített felelősei. A szervezeti átalakítás során arra törekszünk, hogy a haz ai kisebbségi ügyeket külön tudjuk választani a határon túli magyarok helyzetétől. Sokszor találkoztunk ugyanis azzal, hogy egy főosztályon belül kezelik a határon túli és a hazai kisebbségek helyzetével összefüggő kérdéseket. Az, hogy a kompetencia és a p énzügyi támogatás keveredett, óhatatlan félreértésekhez vezetett. Az önkormányzati választások azt igazolták, hogy nincs minden rendben a választójogi törvénnyel, sokan pusztán személyes politikai érvényesülési célt láttak abban, ha kisebbségi képviselők ént mérettetik meg magukat. Többen a törvény megváltoztatásának szükségességéről beszélnek. Mit tartalmazna a konkrét jogszabálymódosítás? Miközben a hazai kisebbségi közélet – a kisebbségi önkormányzati rendszer révén – jelentősen aktivizálódott, az int ézményi kör helyzete nem javult a megfelelő módon, pedig az identitásőrzés záloga az iskolák, a művelődési házak, a kutatóintézetek és múzeumok fejlesztése, tehát a finanszírozási rendszer mindenképpen átdolgozásra szorul. A hazai kisebbségi jog területén a kisebbségi törvény elfogadása, vagyis 1993 óta nem történt lényegi változás, és a kisebbségi parlamenti képviselet kérdése sem oldódott meg. A legégetőbb probléma a választójogi kérdés. A mai jogszabályok alapján bárki szavazhat a kisebbségek önkormányza tainak megválasztásakor, és bárki felvállalhatja a kisebbségek képviseletét. Az idei választásokon elég sok visszatetsző dolgot lehetett tapasztalni, a kisebbségi választásokhoz kötődően megjelent az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés, a nem kisebbsé gi politikai erők befolyásoló szándéka, a megélhetési és politikai élősködők sora. Az elmúlt években a kisebbségi közösségek nem tudtak egységes álláspontot kialakítani, például a kisebbségi választójogi névjegyzék összeállítását érintő kérdésekben. Az a k isebbség, amelyet nagyobb történelmi trauma ért – mint például a németeket, szlovákokat vagy a cigányságot – , valószínűleg nem fogja támogatni azokat az elképzeléseket, amelyek bármi módon összefüggésbe hozhatók a regisztráció bármely formájával. A legutób bi népszámlálás során is előfordult, hogy valaki kihúzatta az összeíróval, hogy mely nemzetiséghez tartozik. Rossz történelmi tapasztalatok miatt sokakban rögzült a félelem. Az elmúlt héten kétnapos konzultációt tartottunk a kisebbségi önkormányzati válasz tójogi kérdésekről az országos önkormányzatok elnökeivel, akik a kisebbségi önkormányzati választásokat érintő problémák jövőbeni rendezése érdekében elengedhetetlennek tartják mind a választói kört, mind a választhatóságot érintő jelenlegi törvényi kerete k szigorú felülvizsgálatát. Az országos elnökökkel való egyeztetés után hamarosan megkezdjük a kormányon belüli és a pártokkal való konzultációt. Könnyen megtörténhet, hogy a jogszabályelőkészítési folyamat megakad, hiszen két cikluson át nem sikerült meg egyezni a módosításban. Akkor viszont a kormány felelőssége lesz, hogy előálljon a legmegfelelőbbnek tartott tervezetekkel. vissza Biczó Henriett Az ellenzék félti a nemzetpolitikát Az ellenzék nem látja a jövő évi költségvetés tervezetében a nemzetpolitikai célok végrehajtásához szü kséges fedezetet. Mint a külügyi bizottság tegnapi ülésén Rockenbauer Zoltán (Fidesz) kifejtette, csökken az erdélyi magyar tannyelvű egyetem támogatása, nincs fedezet a kedvezménytörvényben vállalt kötelezettségek végrehajtására, és nem szerepelnek a java slatban a Magyar Állandó Értekezleten a Medgyessykormány által vállalt ígértek végrehajtásához szükséges anyagi források. Az ellenzéki képviselők kifogásolták az Illyés Közalapítvány költségvetési támogatásának csökkentését, s a reprezentációs kiadásokra szánt összeg jelentős emelkedését is. Az ülésen a külügyi tárcát képviselő Gecse Attila helyettes államtitkár hangsúlyozta: a külügy költségvetési támogatása 41,5 milliárd forint lesz, ami 21 százalékkal több, mint idén. A testület 12 igennel, tíz nem elle nében általános vitára alkalmasnak találta a tervezet. vissza MH
