Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-15
keretében célszerű rende zni. Jelezte, elvárják a kormánytól, hogy bármely kétoldalú szerződés megkötése előtt érdemben konzultáljon az illető állam területén élő magyarság legitim képviselőivel. Surján László újságírói kérdésre elmondta azt is, hogy a hét végén ülést tart a KDN P országos elnöksége, amelyre Varga László elnök meghívására ellátogat Orbán Viktor volt kormányfő is. A gyakorlati problémák megvitatása mellett szóba kerül az is, hogy a szervezet vezetői miként kezdjenek hozzá a párt újjáélesztéséhez, „politikai üzenet megfogalmazására” azonban nem kerül sor. Az alelnök erre utalóan azért annyit megjegyzett: „Önállóak vagyunk, de nem magánosok”. vissza Élősködők a kisebbségi politikában Interjú Heizer Antallal, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnökével Az idei választásokon sok visszatetsző dolgot lehetett tapasztalni, pedig pár év múlva az is kiderülhet, a kisebbségi önkormányzati rendszer annyira nem illik az uniós szervezetbe, hogy közösségeiknek ki kell mondaniuk: az önkormányzati rendszer betöltötte szerepét – nyilatkozott Heizer Antal, a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnöke. Az EUcsatlakozás milyen változtatásokat hozhat a hazai kisebbségi politikában? Milyen új kötelezettségeink lesznek, és lehete számítani erős támogatásra? Nemrég egy nemzetközi konferencián e kérdéssel kap csolatban igen pesszimistán nyilatkoztak az uniós és más európai szervezetek szakemberei. Szerintük lényegi fejlődésre nem számíthatunk e téren. Az unión belül erős ellenállás tapasztalható a nemzetállamok részéről a kisebbségi jogok fogadására. Netán a francia álláspontot képviselik, mely szerint nincs szükség kisebbségi jogokra, mert az alkotmányos emberi jogok az irányadók? Pontosan. És ebből több minden következik. Valószínűleg folytatódik az a tendencia, hogy csupán az Európa Tanács dokumentumai, a keretegyezmény és a nyelvi charta képezik majd a kisebbségekre vonatkozó szabályokat. Ezek szankcionálhatósága és kötelező jellege viszont sokkal gyengébb, mintha az unió kvázi alkotmányát képezné. Az Európai Unióban a kisebbségi jogok általában a kulturál is területet érintik, ami viszont azt jelenti, hogy döntően nemzeti kompetenciákban marad a kisebbségi kérdés. Ez a hazai jogrend szempontjából azt jelenti, hogy nekünk sem kell feltétlenül azon bármiféle változtatást végrehajtani. Valószínű, hogy a támoga tási rendszerben a hazai kisebbségi területre jelentős kisebbségi pénzek nem áramolnak majd, vagy csak úgy, mint általában a kulturális területen. De a romák esetében ott van a rengeteg Pharetámogatás és különböző EUpályázatok. A Phare programokból az is kiderült az elmúlt években, hogy az európai uniós forrásokból rendkívül nehezen finanszírozhatók a mi megközelítéseink szerint hirdetett romaprogramok. Ott ez más, szakterületenként elhatárolt elvek szerint zajlik. Nehéz megvalósítani azt a "magyar gya korlatot”, hogy van egy telep, és akkor támogassuk a rászorulókat, az egészségügyi intézményeket, az útépítést, minden egy forrásból komplex módon megoldható. Ez az EUban mind külön kasszában jelenik meg, ezért a feladatunk sokkal inkább az, hogy a közöss égeinket felkészítsük arra, hogy megértsék ezeket az új elveket, és megtanuljanak pályázni. Mert arrafelé a pályázat nem egy háromsoros kérvény, hanem 4050 oldalas angol nyelvű dokumentáció. Két évvel ezelőtt tettünk egy javaslatot az EU Budapesti Bizotts ágának, hogy indítsunk olyan Phare programot, amely a közösségek ilyen jellegű felkészítését szolgálja. Akkor ez a gondolat nem nyert támogatást, de úgy néz ki, hogy a 2003as Phare programokban kezdeményezni lehet ilyet. A csatlakozást követően esetleg v árható változások sorában kiemelendő még, hogy az EU nem ismeri a kisebbségi önkormányzatok szervezetét. A települési önkormányzat és a civil szervezet (NGO) fogalmát tudják értelmezni, ezért a kisebbségi feladatokat ellátó civil szervezeteket kell megerős ítenünk. Négy vagy nyolc év múlva az is kiderülhet, hogy a kisebbségi önkormányzati rendszer annyira nem illik az uniós rendszerbe, hogy a kisebbségi közösségnek – de erre csak nekik van joguk – ki kell mondaniuk: az önkormányzati rendszer betöltötte a sze repét. NyugatEurópában a civil szervezeti forma az elterjedt.
