Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-13
A magyar munkavállalók jelenlegi lehetôségei • Ausztria: Háromszáz gyakornok és 650 ingázó vállalhat – és vállal – munkát. • Hollandia: Gyakor nokok 18 éves kor felett, legfeljebb 24 hétre vállalhatnak munkát. • Luxemburg: Húsz fô (18 – 30 év közötti gyakornokok) egy évre vállalhat munkát. Jelenleg ketten élnek ezzel a lehetôséggel. • Németország: 18 – 40 éves kor között egy évre kétezer fô, vállal kozói szerzôdéssel ötezer fô vállalhat munkát. A kvóta a munkanélküliség függvényében csökkenthetô. Jelenleg kb. hatezer magyar dolgozik hivatalosan. • Franciaország: Háromszáz 18 – 35 év közötti gyakornok egy évre vállalhat munkát. • NagyBritannia: 2003tól könnyítést vezetnek be a 18 – 27 éves diák munkavállalók esetében. • Írország: Tizenkét munkavállalási engedélyt adnak ki évente. vissza Gyükeri Mercédesz Státustörvény: visszafogottabb módosítások? A munkavállalási kedvezmény a státustörvény módosítása után is része lehetne a j ogszabálynak, alkalmazását azonban kétoldalú vagy nemzetközi megállapodások szabályozhatnák – értesüléseink szerint öt nappal a Magyar Állandó Értekezlet vasárnapi ülése előtt ez az a megoldás, amelynek egységes támogatása a legvalószínűbbnek tűnik. A kérd ésről e hét elején egyeztettek a kormányzat, a parlamenti pártok és a határon túli magyarság képviselői. A kormányzati szakértők előzetes tervezetükben a munkavállalási kedvezmény törlését j avasolták, ám a jelek szerint az egyeztetéseken ehhez nem lehetett megszerezni a széles körű támogatást. Ezért merült fel az alternatív, a törvény eredeti szövegéhez inkább hasonló megfogalmazás. Ennek elfogadása azonban azt is jelentheti, hogy nem sikerül olyan jogszabályt alkotni, amelyhez ne kapcsolódnának "nemzeti függelékek”, azaz az alkalmazást szabályozó, a szomszédos államokkal kötött kétoldalú megállapodások. Más kérdés, hogy ha a Máért, majd a kormány és a parlament is e variáns mellett dönt, mi történik az Orbán – Nastasepaktummal. Annak egyik kitétele miatt ugyanis, amely a munkavállalással foglalkozik, az egyezményt tavaly hevesen támadták a választási kampányra készülő szocialisták. Szakértők úgy vélik, amenynyiben a módosított jogszabály "legi timálja” a kétoldalú megállapodásokat, úgy vagy az Egyetértési Nyilatkozat marad érvényben, vagy parlamenti jóváhagyással mégis újratárgyalják azt. Utóbbi esetben kérdés, változnae lényegesen az egyezség tartalma. A munkavállalási kitétel meghagyásával f elmerül az uniós szabályok esetleges megsértésének lehetősége is. Ebben az esetben ugyanis – főként ha a törvény hatálya alá eső Szlovákia és Szlovénia is belép – a munkavállalási kedvezmény uniós polgárok között tenne különbséget. A lapunknak nyilatkozó f orrások szerint ebben az esetben vagy újból módosítani kell a törvényt a csatlakozás előtt, vagy most kell olyan megfogalmazást találni – például a nemzetközi vállalások prioritására hivatkozva – , amely automatikusan kizárná az uniós szabályok megsértését. A Máértet megelőző egyeztetésen a legkényesebb kérdésnek az oktatásinevelési támogatások ügye bizonyult. A résztvevők egyetértenek a kormánynak azzal a felvetésével, hogy ezt ki kellene terjeszteni az egy gyereket magyar iskolába járató családokra is. A folyósításról, illetve a kedvezmény címzettjeiről azonban még nincs döntés. A határon túliak többsége ugyanis úgy véli, a címzettek az érintett gyerekek lehetnének, ám a pozsonyi kormány a személyre szóló támogatások folyósítását diszkriminációnak tartja. Számukra az már inkább elfogadható volna, hogy a pénzt szlovákiai intézmények kapják és osszák majd szét. Ez azonban nem minden határon túli közösségben valósítható meg, így elképzelhető, hogy e kérdésben is különmegállapodással oldják majd fel a dilemmát . A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja mindenesetre a hét végéig kért haladékot a Máért többi tagjától álláspontja kialakítására. Addig várhatóan újabb egyeztetéseket folytatnak otthoni koalíciós partnereikkel is. Az előzetes egyeztetés egyébként értesülés eink szerint a konszenzuskeresés jegyében zajlott le. Így nyilatkoztak kormányzati források, és ezt erősítette meg az ülésen részt vevő Balla Mihály fideszes képviselő is. Az ellenzéki honatya elmondta azt is, hogy pártja felvetette, a mindenkori magyar kö ltségvetésben külön fejezetben kellene foglalkozni a határon túli magyarok támogatásával, amire meg kellene állapítani egy adott százalékot. Értesüléseink szerint a tanácskozáson példaként felmerült, hogy lehetne ez az összeg a büdzsé 0,5 százaléka (ez a j övő évi tervezetet tekintve mintegy 26 milliárd forint
