Reggeli Sajtófigyelő, 2002. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-11-12
** A Romániában kialakult magánegyetemi rendsze rről évtizedes viták zajlanak. Mára aztán sem számuk, sem státusuk nem világos. A legutóbb mindössze nyolc ilyen intézetet akkreditáltak. Tudósításokból viszont több száz ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézetről tudni, számuk természetesen évr ől évre változó. *** Hosszas vállalkozás lenne összefoglalni az 1997ben zajlott vitákat. Az eredeti egyetemvita fontosabb hozzászólói, akik aztán a nemzetárulás bűnéhez nagyban hasonló módon lettek megbélyegezve, enyhébb formában: álliberális nemzetvesz tőkként feltüntetve szélsőjobbos szerzők által: Cs. Gyimesi Éva, Magyari Nándor László, MagyariVincze Enikő, Horváth István. Később Gáll Ernő, Feischmidt Margit és Veress Károly is hozzájuk közeli álláspontot jelenített meg. **** Közvetlenül 1989et követ ően e zárt kör határait a volt Bolyai Egyetem mitizált/fetisizált képzete, az önálló állami intézményként való újraindításáról szóló retorika vonta meg. A Bolyai Társaság véleményének megváltozásával, a retorika a magánegyetem szentsége körül font hálóban vergődik. vissza (A szerző szociológus, a kolozsvári BBTE oktatója) Megállapodás Kalinyingrádról NSZ • 2002. november 12. Az EU és Oroszország hétfőn Brüsszelben tartott cs úcstalálkozóján megállapodásra jutott a kalinyingrádi probléma rendezéséről. Anders Fogh Rasmussen, az EU soros elnökségét betöltő Dánia miniszterelnöke a csúcsot záró sajtóértekezleten a stratégiai partnerség kialakítását nevezte a két fél legátfogóbb köz ös törekvésének. A Kalinyingrádról kötött megállapodás szerint a körzettel határos két EUtagjelölt, Lengyelország és Litvánia átmeneti időre egyszerűsített utazási dokumentumokat vezet be. Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy országa el égedett a megállapodással, amit Romano Prodi , az Európai Bizottság elnöke is sikernek nevezett. Abban mind Litvánia szuverenitására, mind Oroszország érdekeire tekintettel voltak. A csúcs foglalkozott a terrorizmus elleni közös fellépéssel is, így szóba ke rült a csecsenföldi konfliktus kérdése is. A két fél álláspontja továbbra sem esik egybe. Rasmussen szerint a konfliktus ügyét nem lehet kizárólag a terrorizmus problémájával azonosítani, és csakis tárgyalások útján lehet rendezni. Putyin ezzel szemben sze nvedélyes hangvételű fejtegetésbe bocsátkozott arról, hogy Oroszország Csecsenföldön a terrorizmus világméretű hálózatával harcol. Lesz kalinyingrádi korridor Putyin orosz elnök iszlám kalifátustól óvta Európát NSZ • 2002. november 12. • Szerző: Füzes Oszkár <KEP="27609"Létrejött a megállapodás a kalinyingrádi vízumrendszerről. Oroszország és az Európai Unió kicsit továbblépett a stratégiai partnerség felé. A csecsen kérd ésben viszont fennmaradtak a nézetkülönbségek. Az immár 10. alkalommal megtartott Európai Unió – Oroszország csúcstalálkozón tegnap megszületett a megállapodás a kalinyingrádi vízumrendszerről. Vlagyimir Putyin orosz államfő és Anders Fogh Rasmu ssen dán kormányfő, az EU soros elnöke, az utolsó pillanatig tartó, időnként éles vita után kiegyezett. E szerint a Litvánia és Lengyelország közötti orosz enkláve lakosai viszonylag könynyen megkapható, többszöri átutazásra jogosító engedélyt kapnak Orosz országba menet és jövet. Több technikai kérdés rendezése még hátravan, de mindkét fél hangsúlyozta: erős a politikai akarat az ügy rendezésére. Eltökéltek abban is, hogy több más politikai és adminisztratív akadályt leküzdve valódi stratégiai partnerséget alakítsanak ki. Putyin jelezte, hogy Oroszország kész elősegíteni Európa energiaellátásának biztonságát. Hozzátette: ennek természetesen meglesz az ára. Brüsszel és Moszkva közös közleményt adott ki a terrorizmus elleni harcról. A sajtóértekezleten azonban kiderült, hogy ezt nem teljesen egyformán értelmezik. Putyin úgy fogalmazott, hogy „a szélsőséges iszlám világméretű kalifátust akar létrehozni, bárhol támadhat nemcsak Csecsenföldön”. Szerinte az iszlám radikálisok mindenkit ki akartak irtani, aki nem po ntosan olyan, mint ők. Meghökkenést keltve hozzátette: „Oroszországban több vallás van, aki úgy gondolja, jöjjön csak Moszkvába, és úgy körülmetélik, hogy attól koldul” – utalt az iszlám radikalizmus szélsőségességére. Az unió részéről viszont azt emelték ki, hogy sem az antiterrorista harc általában, sem pedig a csecsenkérdés nem rendezhető kizárólag erővel. A csecsenügyben
