Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-10
11 raszszista, nem kell emiatt a fal mellett járnia. Nézeteit a szabad (s nem közpénzből fenntartott) sajtóban ki is fejtheti, ha nem veszélyeztet másokat, nem uszít embertársai ellen. A rasszizmus nem bűncselekmény, noha kétségtelenül indíték, akár a nyereségvágy vagy a pedofília. (Vagy az éhség.) Aljas indok, de magában nem büntethető. 1996ban Dankó István egyetemista a Ladányi Hírekben cikket írt a kultúrák összeegyeztethetetlenségéről (meg arról, hogy „a vér szerinti magyar éle tvitelében elcigányosodott”). Ezeknek a cikkeknek (is) köszönhette, hogy két évvel később Jászladány polgármesterévé választották. A megválasztott önkormányzattól a szabadon vállalkozó munkaadók is függenek a településeken. Hogy az alkalmazottaik közül hán yan álltak jobb meggyőződésük ellenére a maguk „jól felfogott” érdekében a cigányok kirekesztését támogatók, a magániskolát követelő ívek aláírói közé, azt nem lehet tudni. De az Új utcában lakó Nagy Katalint, aki teát vitt a magániskola ellen éhségsztrájk oló romáknak másfél évvel ezelőtt, úgy kirúgták egy helyi műanyagfeldolgozó kisüzemből, hogy a lába sem érte a földet. „Rossz időben rossz helyen voltál” – mondták neki. Tőke- és romaellenesség jegyesek? A rasszizmusnak mindenesetre jól jön a „szabad vers eny”. Az iskolaalapítás szabadsága ugyanolyan alkotmányos jog, mint a többi, teszem azt, a hátrányos megkülönböztetés tilalma is. Mindenki alapíthat iskolát, azok is, akik szigorú – a jászladányi polgármester szerint hagyományosan porosz utas – iskolát sze retnének a gyerekeiknek, meg azok is, akik a nyírlugosihoz hasonló Kedves Házat a különben elvadulóknak. Bár az utóbbiaknak ritkán van rá pénzük. Iskolát alapíthatnak a nemzetiségek, az egyházak, magánemberek. Okos ötlet volna, ha például a Magyarországi C igányokért vagy a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kifizetné a jászladányi roma gyerekek tandíját egy esetleg mégis megalakuló magániskolában, és ezzel a trükkel visszacsempésznék a cigányokat a minőségi oktatásba. Akkor derüln e ki: akare valaki cigányokat is integráló minőségi oktatást a „lehetőségek településén”? „Jogállamban a pénz a fegyver” – hogy egy József Attilaidézettel éljünk. Az iskolát fenntartó alapítvány fő szponzora a Jászföld Mezőgazdasági Rt. E cég gépei torla szolták el az utakat a megyei közigazgatási hivatal döntése – a működési engedély visszavonása – elleni tiltakozásul. Az rt. elnökvezérigazgatója a polgármester apja, a település legfőbb munkaadója. A 13 éves Farkas Bélának, aki a Vásártér utcában, a szem éttelep mellett lakik, krónikus májgyulladása van, miként a szomszéd kisfiúnak és a környéken más gyerekeknek is. Béla hat éve beteg, nagyszülei nevelik, rendszeresen hordják a szegedi klinikára. Pedig az 52 éves idősebb Farkas Bélának és feleségének, Suki Máriának semmi jövedelme nincs – a nagyon ritka alkalmi kubikoláson kívül. (Jászladányban szinte minden cigány férfi kubikos.) A szeméttelepet, amelyet az egykori cigánytelep, a Purgély melletti vályogvető gödörben létesítettek vagy húsz éve, „elméletileg ” már megszüntették, de a terület rekultivációja késik. A rovar- és patkányinvázió az idén ugyanúgy ellepte a romák házait, mint mindig. A méreggel szennyezett telepen bőrbetegségek terjednek, hasmenés és a hepatitisz. A romák elköltözhetnének – ha tudnána k. De az önkormányzat négy éve építési tilalmat rendelt el, azóta nem építkezhetnek. A szocpol elvesztésével milliós kár éri őket. Az elmúlt évben fekete csuklyás ismeretlenek ijesztgették a romákat éjszakánként – a rendőrség elfogott ugyan valakiket, de s emmit sem sikerült rájuk bizonyítani. Sikerült viszont egy másik férfira, aki fiaival együtt Molotovkoktélokkal próbálta felgyújtani „buzi Feri” és élettársa, Laci házát, akik befogadtak magukhoz néhány hétre egy fiatal cigány házaspárt. Aztán egy roma as szony házával is próbálkoztak a ma már börtönben lévő elkövetők – szerencsére sérülés nem történt. Vajon azok, akik kompromisszumot követelnek a magániskola támogatói és ellenzői között, mit ajánlanának a „megegyezésért” a cigányoknak? Hogy nem gyújtják fe l a házaikat? Építkezhetnek a saját pénzükből? S a legújabb botrány: a cigányok kirekesztéséért harcoló polgármester ügyvéd felesége szeretne – többedmagával – nem cigányokból álló cigány önkormányzatot létrehozni, hogy egyetértési jogával élve támogassa a z iskola cigánymentesítését. „Ember még nem jött ki élve a Bedőtanyáról” – mondták e sorok írójának a feldúlt hardiak (a sváb